Stray Kids írásaim

Keringj velem [SKZ]

- Vehetek a sonkásból is?

- Vegyél persze, ennél az asztalnál kommunizmus uralkodik.

Mind a nyolcan körülülték a négy darab pizzát, amiket a rosszul sikerült vacsora helyett rendeltek. A kényelmetlen sörpadokon görnyedve, a koncertre alig odafigyelve ettek, már a következő eseményt, a diszkót várva. Mellettük már ki volt készítve többféle alkohol, hígításukra szánt üdítőkkel együtt. A koncert a végéhez közeledett, a pizza pedig elfogyott. A kartondobozok helyét felváltották a műanyag poharak, bennük meggyes sörrel és whiskys kólával, illetve ízléstől függően kólás whiskyvel. Eredetileg Hyunjin és Felix nem akartak inni, de végül Jeonginnal hármasban csak megosztoztak egy pohár italon, nagyon odafigyelve, hogy a részegség első jele után abbahagyják, elvégre volt egy titkuk. Július közepére már majd egy éve együtt voltak, de a baráti társaságuknak ezt még nem merték elmondani, hiába tudták, hogy elfogadóak lennének. Féltek, hogy valami a negatív irányba változna meg miatta, esetleg szét is választaná a csapatot, amit nem akartak megkockáztatni. Így hát maradt a talán túlzottan óvatos kortyolgatás.

Röpke negyed óra csúszással el is kezdődött a diszkó, rögtön az első szám egy örök klasszikus: Barbie Girl. Nem kellett sokat várni, mire mind a nyolcan a levegőtlen sátorban összeeszkábált tánctéren ropták, néhány dalnál pedig teli torokból énekeltek. Közben rendszeresen visszajártak a padjukhoz, újból szintre hozni az izzadás miatt esetleg lecsökkent véralkoholszintjüket. Hajnali egy felé, amikor éppen bánkódni kezdtek volna azon, hogy elfogyott az alkohol, legnagyobb örömükre Seungmin táskájából előkerült még egy üveg bor is, amit mindannyian meghúztak, aztán mentek vissza táncolni. Összességében nagyon jól érezték magukat, végül fél háromkor, indultak el. Seungmin lakott a legközelebb, ezért még a koncert előtt úgy döntöttek, hogy az egész baráti kör nála fog aludni. A szórakozóhely épülete előtt megálltak, hogy összevárják egy kicsit egymást. Már csak Chan és Changbin hiányoztak, de Chan írt egy üzenetet a csoportba, hogy lemaradnak egy kicsit, induljanak el a többiek nyugodtan. A csapat el is indult, természetesen, mint azt a részeg fiataloktól akár elvárható is volt, roppant jó hangulatban és hangosan.

- Halljátok, nálam van Changbin telefonja. – szólalt meg Jisung, miközben a táskájában pakolászott

- Nem baj, nálad csak megtalálja. Chan úgy is fel tudja hívni, ha nagyon kell – Jeongin talán valamennyire még tudott józanul gondolkodni, amit a közvetlenül utána megszólaló Minhóról már nem lehetett elmondani.

- Ha felhívja, én tuti úgy veszem fel, hogy „Rosszlányok.hu miben segíthetek?"

A csapatot hangos röhögés rázta meg, ami Minhót csak folytatásra ösztönözte

- Ha orális szolgáltatást kíván igénybe venni, kérem, nyomja meg az egyes gombot. Amennyiben anális szolgáltatásra vágyik, kérem, nyomja meg a kettes gombot. BDSM mókáért a hármas gombot nyomja meg – sorolta tovább elváltoztatott hangon, röhögéstől félbe-félbeszakítva. Egy ilyen beszélgetést követően csak még viccesebbnek hatott, amikor Seungmin felvette a telefonját, mert Chan kíváncsi volt merre járnak, hátha még utolérik őket. Az utca zengett a jobbnál jobb kiáltásoktól, miközben a két telefonáló próbált szót érteni egymással.

- Seungmin drágám, húzzad fel a sliccedet!

- Itt a Rosszlányok.hu, miben segíthetek?

- Ebben van valami drog? Mindegy, csak adjon valaki tüzet!

Jeongin, Minho és Hyunjin ilyen és ezekhez hasonló kiáltásokkal szórakoztatták egymást, miközben Felix és Jisung random nyögdécselésbe kezdtek. Chan tényleg azt hihette volna, hogy valami őrült orgiába keveredtek a többiek, ha nem ismerte volna eléggé a barátait. Végül Seungminnel kiegyeztek abban, hogy a nagyobbik csapat bevárja Changbinékat, akik tényleg alig két perc után utol is érték őket. Együtt mentek tovább, miközben továbbra is dőltek a röhögéstől, ahogy a két újonnan érkezőnek mesélték Minho rosszlányokos magánszámát.