Az új kezdet

Part.9

   Ezek az új dolgok nekem kicsit sokak voltak egyszerre. Jó volt Williammel beszélgetni. Sok mindent elmodtam amit tudnia kell. És mindent érdeklödve fogadott. Majd pihenöre mentem. Másnap már az új helyen ébredtem. Izgatott voltam ugyannakor féltem is. Mit fogok majd csinálni, es mi pesz a feladatom agyaltam magamba. Majd két férfi sétált elém. Az egyik William Afton volt, a másikat már nem ismertem.
Majd William megszólalt:
-Látod Henry, ez az egyik azok az anomatronicskok közül akikröl meséltem!
- Na mit szólsz hozzá?
Henry:
- Elég gyerekbárátnak néz ki és jó a tervezése is, de mi célja lenne?
William:
-Ez egy bisztonsági robot féle, de jol kijön a gyerekekkel is.
Henry:
- Ez mind szép és jó de honnan szerezted ezeket, mert én még nem terveztem veled ilyeneket?!
William:
-Ez most nem olyan fontos, de az a légyeg hogy maradhatnak e?
Henry:
-Hát persze, mindent el kell kezdeni valahol.
Mondta boldogan majd elment.
Mihejst eltünt lehajoltam Williamhez és kérdeztem
-Hogy akkor most sikerült?
-Hát persze. mondta majd majd megpaskolta a pofa részem és kikapcsotam. Majd hangos zsibajra lettem figyelmes.
-Máris munka van? Kimentem. A többiek már javába csinálták a dolgukat.
Félénken indultam el a sok gyerek közt. Majd egy barna és szöke hajú kislány állt meg elöttem. Kicsike volt és átatlan. Arcán csak ugy sugárzott a derü és a vidámság. Rögtön megkérdeztem hogy szeretne egy kis figurát?
Ö rábólintott, és kézen fogva elmentünk a raktárig hiszen pont nem volt a polcon egy figura sem. Épp megakartam kérdezni hogy mijet szeretne, de elkapott egy érzés. Egy érzés ami fölött nem tudtam uralkodni. A lelkemet elöntötte a vérszomj és a bosszúvágy. A mozgásom megált, a kezeimen a karmok pengékké váltak, szemeim elsötétültek és valami borzalmasan ocsmány hang szólt belölem. Láttam ahogy a kislány halálra rémült és próbál kijutni de nem tud. Lassan közeledni kezdtem felé egyfajta cserkészö módszerrel, majd... Vér borított mindent, és a test a földön volt. Midenemet beborírotta annak a kislánynak a vére akivel még eggyütt jöttem be a szobába. Majd kijózanodtam. Nem akartam elhinni amit láttam. A végtagjaim remegni keztem , a szemeimböl olaj folyt. Lerogytam a földre a kislány melé és sírva kérdeztem:
-Most büszke vagy rám....apa?