Félve leültem a fiúval egyszerre. A hasamba pillangók repkedtek, és a gondolatok csak kavarogtak a fejemben.
"Mivan, ha van barátnője?"
"Teljesen hülyének néz!"Amíg ezeken gondolkodtam, észre sem vettem, hogy szólongatott engem. De egyszer meghalottam.
-Emily? Hahoo? Figyelnél?
-Jah, persze. Bocsi, csak gondolkodtam egy picit.
-Nem baj. Amúgy csak annyit szerettem volna kérdezni, hogy nem megyünk le majd a tanítás után a parkba? Mivel tudom, hogy neked úgy is 4-kor jön a buszod.
-Öhm, persze. Mehetünk. Benne vagyok!
"Úristeen, tényleg elhívott? Vagy csak álmodom?🦋🦋🦋"Fel nem tudtam fogni, hogy az osztály leghelyesebb fiúja elhívott engem a parkba. Egész nap felhők felett szárnyaltam, és majd kicsattantam az örömtől. Az utolsó előtti szünetben Jess odajött hozzám.
-Emi, mi okozta ezt a nagy örömöt? Egész nap mosolyogsz, mint a tejbetök.
-Jah, semmi semmi, csak Jacob elhívott engem suli után sétálni.
-Ez remek! Képzeld el, engem is elhívott James!
-Ez szuper jó! Miért nem ezzel kezdted?!
Addig James odament Jacobhoz, mivel hogy ők legjobb barátok.
-Jac, ahogy látom te nem a földön jársz. Mesélj!
-Képzeld haver, elhívtam Emilyt sétálni!
-Neked bejön Emily! 100%!
-Hát, nem tagadom. Csak nézz rá, a szőke hajára, a tökéletes mosolyára, és a tengerkék szemeire. Vá-várj. Inkább ne nézd rá. Az enyém.
-Ugyan ezt mondhatom Jessicára, de neki a hosszú barna haja mindent visz!
(Ahogy te nézel ki:)
(És ahogy Jessica:)-Hát, Jac haverom. Úgy tűnik, hogy az életben először szerelmesek lettünk!
-Hát igen. Nagyon úgy tűnik!
Majd becsengettek az utolsó órára, és mindenki helyet foglalt. Egész óran azt figyelted, hogy Jacob téged bámul, amit a tanár észre is vett.
-Jacob, itt vagyok! Nem pedig balra!
-Ohh, elnézést Brooklyn tanárnő!
Az óra utolsó perceiben figyelt csak Jacob a tanárra. Végre kicsöngettek, és mehettem Jacobbal sétálni. Ahogy kiléptünk a kapun, Jac a vállára vett, és elkezdett velem a park felé szaladni.
-Jacob, tegyél le!😂
-És ha azt mondom, hogy nem?😁
Észrevettem, hogy valaki fotóz, de nem törődtem vele, mert mellettünk volt pont egy pár. A parkban nagynehezen letett.
-És, mesélnél magadról Jacob?
-Neked csak Jac, és persze, mesélek!
Sok érdekes dolgot mesélt magáról, amikor oda lyukadtunk ki, hogy:
-Még soha nem volt barátnőm.
Én meglepődött arcon néztem a fiút, aki csak mosolygott egyett, és beszélt tovább.
-Emily, ennyire meglepődtél?😅
-Hívj nyugodtan Eminek! És amúgy nagyon!
-Amúgy életemben először most vagyok szerelmes. A gimiben megismertem egy lányt, gyönyörű.
-Ohh, nagyon szerencsés lehet!
"100%, hogy nem én vagyok az!"
"Miért reménykedtem?"Eközben akik lefotóztak téged:
-Idenézz Olivia! Ez a cafka ellopja a pasidat!(Olivia szerelmes Jacobba)
-Esküszöm megölöm! Ohh, ez nem is olyan rossz ötlet.
Majd még sokat beszélgettünk Jacel, jól megismertük egymást. Már mentünk vissza a sulinak a zebrájához, ahol elköszönt tőlem.
-Emi, várj! Köszönés nélkül nem mehetsz el!
És szorosan a karjaiba zárt. Az az érzés, amikor ezt éreztem, megmagyarázhatatlan volt.
-Mostmár mennem kell Jac! Sziaa!
Elköszöntem tőle. Ő indult vissza a suliba, amikor hallott egy nagy ütődés.
Visszafordult, és nem hitt a szemének.És itt is van a második rész! A helyesírási hibákat kérlek nézzétek el!
Remélem tetszik nektek!