Ahogy meglátott engem az úton feküdve eszméletlenül, azonnal odajött segíteni, és segítségétt kiabált. Az igazgató rohant ki hozzánk.
-Mi történt?!
-Elgázolta egy kocsi! De nem az ő hibája volt! A semmiből bukkant fel!
Az igazgató azonnal hívta a mentőket, akik hamar meg is érkeztek a helyszínre, és Jac beült velem a mentő hátuljába. Egész végig mellettem volt, és fogta a kezem. A kórházban kint kellett várnia, amikor anyukája hívta.
-Jacob drágám! Hol vagy? Fél 6 van!
-Tudom anya, majd otthon mindent elmagyarázok! Szetintem 10 fele érek majd csak haza - felelte remegő hangon.
-Valami baj van? Nem túl jó a hangod! - aggódva kérdezte az anyuka.
-Mondom, hogy majd otthon mindent elmesélek! - ezzel letette a telefont.
A doktor beengedte hozzám Jacobot, aki egész végig arra várt, hogy magamhoz térjek, ami 20-25 perc után sikerült is.
-Emi, hallasz engem? Emlékszel még rám?
-J-Jac?
-Igen én vagyok az. Hogy vagy?
-Nagyon fáj a fejem. - fogtam a koponyám.
-Mivel hogy elgázoltak, ez természetes!
-Amúgy neked már nem kéne otthon lenned? Anyukád biztos vár már téged.
-Megbeszéltem vele, hogy 10 körül érek haza!
-Rendben! Amúgy majd bemutatod nekem azt a lányt, aki tetszik neked?
-Persze! Még ma meg is akarom csókolni.
-Hát, akkor mire vársz!? Menj, és végezd a do-.
Nem tudtam végig mondani, mert az ajkait az enyémre tapasztotta, természetesen nem ellenkeztem. A hasamban pillangók repkedtek. A vágyam megvolt már a szexhez is, de mivel hogy sérült voltam, nem lett volna semmi előnye. De legalább megnyugodtam, hogy az ő szemében is lehetett láni azt a vágyat, amit az enyémben. Sőt, az ővében már lángolt. Már lassan levegőt nem kaptunk, amikor egy kopogtatás zavarta meg az eseményeket.
-Oh, sziasztok! Reméljük nem zavartunk meg semmit! - mondta Jess Jamesel egyszerre.
-De, igen! - morogta Jac.
-Várjatok, ti? Itt? Együtt? Kézenfogva? - szüneteket tarva kérdeztem Jesst.
-Jah, igen. Együtt vagyunk!😇
-Sokáig!
-És ti még nem vagytok együtt? -érdeklődött James.
Ebben a pillanatban Jacob megfogta a kezem, és felemelte.
-De, együtt vagyunk! - egy önelégült mosollyal mondta Jac.
-Sokáig gurl!
Futott hozzám Jessica barátnőm, és szorosan megölelt. Nagyon hamar eltelt az a 4 óra, és a 3 haverom. Vagy nem is. A kettő barátom, es a szerelmem szólalt meg.
-Szerintem mi már megyünk!
-Rendben van! Amúgy Jac, megkérdeznéd az orvost, hogy mikor mehetek haza? - néztem rá bociszemekkel.
-Ez természetes! James, te jössz velem, addig a csajok maradjanak kettesben! -rángatta ki a haverját az ajtón.
Ahogy kimentek az ajtón, egyből elkezdtek dumálni.
-Na, mesélj haver! Hogy történt, és mikor?
-Mielőtt jöttetek, azelőtt 5 percel kaptam le. És ha nem jöttetek volna, akkor még folytatódott volna!
Eközben mi:
-Úristeeen giirl, gratuláloook! - izgatottan felelt Jess.
-Én is neked! Végre boldog vagy!
-Igeeen! Mostmár nem fogunk egyedül megdögleni!
-Jeeeej!
Majd ekkor bejött a két fiú.
-Azt mondta az orvos, hogyha jól vagy, akkor már most eljöhetsz velünk!
Pattantam ki az ágyból kevesebb több sikerrel, amikor Jac a karjaiba vett, és beültetett a kocsijába.
-Most én viszek haza mindenkit!
Ezzel négyen el is indultunk a mi otthonunk felé, mivel mi Jessel lakótársak vagyunk. Anyukám néha megszokott minket nézni. Aztán út közben kiderült, hogy James és Jacob is együtt élnek.
-Ez lesz a ház!
-Azta, gyönyörű helyen éltek! - ledermedve mondta James.
(Az otthonunk:)
-Köszönjük, de szerintem akkor mi már megyünk! Köszönjük, hogy haza hoztatok minket! Jövünk nektem még! - mondta Jessica, majd kipattant a kocsiból, és segített kiszállni.
Nagynehezen bementünk a házba, a fiúk meg elhajtottak.
Remélem tetszik ez a rész nektek! A következő részekben elég sokszor lesznek 18+-os szavak‼️‼️