Régi emlékek

71 6 7
                                    

Hogy megláttam Damiano Davidet,bordó zakó és nadrág és persze az elmaradhatatlan fehér atléta. Őrjítő volt, de szerintem túl sokáig nézhettem, mert Thomas már a vállamat pöckölgette, hogy térjek vissza.
- megértem, hogy rég láttad,de azért ne bámuld még légyszi.
Hogy értette azt,hogy még? Kèrdeztem magamtól mitsem sejtve.
Válasz hejett csak megfogtam egy koktélt és elvegyültem az emberek között.

★★★★★★★★★★★★★★★★★

Épp egy pezsgőt próbáltam kinyitni táncolás közben amikor valaki nekem jött és leöntött.
-jajj bocsi véletlen volt, nem akartam! Talán ha leveszed a—előbb inkább vigyél el randizni uttánna kérj tőlem ijet!— vágtam indulatosan bele a srác szavába— és kifutottam az udvarra, ahol lágy zene szólt és egy lámpa sem világított.
Valaki úgy kicsapta az ajtót,hogy majd kidőlt a hejéről.
-bocsánat nem volt szándékos a leöntés,akkora egy tahó vagyok,bocsána–ANNA???
-DAMIANO!!!! ÚR ISTEN NEM TUDTAM,HOGY TE VAGY!!!!
ebben apillanatban mindketten hosszú röhögésbe kezdtünk,hihhetetlen,hogy Ő az!!!
-bocsánat kérés elfogadva! Mosolyogtam rá.
Vissza mosolygott és kisujját nyújtotta.
Én is oda nyújtottam enyémet és ezzel "ujjat fogtunk"

5 perc elteltével már két üveg borral  ülünk le a fűbe telefonunkkal világítva. Damiano ki bontja a bort vagyis csak akarja,mert a dugó elrepül és azt hiszem semelyikünknek nincs kedve megkeresni, úgyhogy nevetünk egyet a szerencsétlenségünkön és belekortyolunk felváltva a borba.

-amikor bemutattalak a bátyámnak kevertél össze minket? Kérdezi részeges kíváncsisággal.
-az számít,hogy amikor Jackopo azzal nyaggatott,hogy kóstoljam meg a csokis pudingját és nem akartam ezért felmentem a szobámba, és benyitottál?
-igen számít,de hogy is kevertél minket anno össze?
-szóval benyitottál és azt mondtam,hogy Jack hadj békén.de az nem Jack hanem te voltál. Vigyorogtam diadalittasan.

-és arra emlékszel,hogy megszöktettelek otthonról,átmentünk ÉJFÉLKOR hozzánk a fürdőszobába,hogy szellemet idézzünk,de leejtettem a merőkanalat amit nem tudom miért vittünk oda,de mindegy,szóval leejtettem és Jack benyitott, mi meg összerezzenve egymást ölelve felkiáltottunk?
-jajj neee. Az az nagyon jó volt!
Gondoltad volna 12 éve,hogy itt fogunk ücsörögni borral,emlékeket mesélve? Kérdeztem mit sem selytve.
-Nem,de jól tettük,hogy itt vagyunk így eggyütt! És ekkor ajkai az enyémre tapattak,nyelve bejutást kért az enyémbe,engedélyt adtam persze,de csókunkba édesen belemosolygott.
-nem hinném,hogy a hely alkalmas lenne erre! Kuncoktam.
-tényleg,de nagyon fáradt nagyok nem megyünk haza? Hazakísérlek! Kicsitsem utalva valamire. (Remélem tudjátok...khm)

Az úriember kilyelentését és kérlelését teljesítve,ZUHOGÓ ESŐBEN,mert persze miért is pont nem mi lennénk azok akiket félúton elkap az eső,de amint hazaértünk azonnal lerogytunk a kanapéra és el is nyomott minket az álom.

-----------------------------------------
Ez elég rövid lett,bocsánat. Elég rég posztoltam,nem jött az ihhlet,de mostmár megvan a story és jó olvasást😌😙

Rég LáttalakOù les histoires vivent. Découvrez maintenant