1.rész

16 3 2
                                    

🌌Dean szemszöge🌌

Mikor a suliba Callie, hát hogy fogalmazzam konkrétan letámadott, azóta Em-et nem is láttam. Nagyon gyorsan elviharzott, mikor Callie megcsókolt. Lehet valami sürgős dolga volt, vagy... áhh nem hiszem.... talán féltékeny. Na mindegy már úgysem lesz több órám az edzés meg valamiért elmarad. Úgyhogy Em elé tudok menni és lehet megint átéljük azt a buszos jelenetet... NEM DEAN! Miket hordassz itt össze?! Em csak a legjobb barátod huga semmi több. Mondogattam magamnak miközben tudtam, hogy ez nem igaz. Vagyis nem teljesen...

▫️◾◻⬛⬜◼◽▪️▫️◾◻⬛⬜◼◽▪️

Masnáp arra ébredek hogy valaki hív. A kedves legjobb barátom az Will. Imádom a fickót!

-Cső tesó! Remélem felkeltettelek, mert elkéne jönnöd a hugomért. A busz valamiért nem jön és neked van kocsid.-kacagott bele a telefonba-(Ne kérdezzétek AZON a napon miért ment busszal Dean)Szóval igazán megköszönném, ha itt lennél 10 perc múlva.

-Jól van. Neked is szia, és akkor 10 perc és ott vagyok. Vagy 20.-mondtam halkan de meg hallotta.

-10 PERCET KAPSZ SE TÖBB SE KEVESEBB. ÉRTVE VAGYOK?!-mondta idegesen mikor csak egy kicsit poénkodtam-Bocsi tesó. Csak nagyon fontos ez az év is a tesómnak és nem akarom, hogy valami zűr legyen.-mondta bűbánóan-Tegnap azt pletykálták nekem a tanárok hogy Em sírt reggel a lány wc-be.-ekkor eszembe jutott Callie meg az az átkozott csók... áhh kitekerem a nyakát.

-És beszéltél már vele?-kérdeztem óvatosan, nehogy megint felkapja a vizet.

-Még nem volt rá alkalmam. Egész nap a szobájába volt.... Viszont nekem mennem kell dolgozni már úton vagyok ezért kéne hogy elvidd.-hallottam Will-en, hogy szomorú, úgyhogy majd én beszélek Em-el. Néha nehéz eset tudom.... deee egy próbát megér.

Elindultam majd kb 9 perc és ott voltam. Direkt a 10. percben kopogtam. Hát természetesen nem nyitottak ajtót de majd jönnek, addig elmondom, hogy azért lettem kész ilyen hamar mert nem sminkelek,  (egyértelmű) és mert a lányok szeretik, ha kócos a hajam. Remélem Em-nek is tetszik majd..... Dean Hunter mióta érdekel Emily véleménye?!!?

Aztán Em kinyitotta az ajtót. Egy kicsit elbámult rajtam, én elmosolyodtam.

-Jó a látvány ugye?-kérdeztem küzködve azzal, hogy ne röhögjem el magam.

-Olyan hülye vagy!-nevetett ő is. Imádom, amikor megtudom nevettetni. Már kiskorunk óta barátok vagyunk, bár a suliba kicsit elhanyagoltam... Jó nagyon elhanyagoltam. De azóta, (kiskorunk óta) elég jó alakja lett, nagyon dögös. Már megint miket beszélek magamba?!

-Indulhatunk hölgyem?-kérdeztem lovagiasan és meghajoltam előtte.

-Indulhatunk.-hajolt meg ő is és játszotta a királynőt.

Odaért a kocsihoz én már beültem, látom, hogy ott áll az ajtó előtt. Köhint illedelmesen, majd csettintett egyet és rám ordít.

-HOGY MERÉSZELTÉL BEÜLNI ANÉLKÜL, HOGY KINYITNÁD NEKEM AZ AJTÓT?!-sipítozott.

Én csak röhögtem és mutattam az órát, hogy HALÓ idő van. Pehuppant (szószerint beugrott a kocsiba, mert hát ugye nincs teteje) a kocsiba, és már indultunk is.

🌠Emily szemszöge🌠

Mikor beértünk a suli parkolójába mindenki szószerint MINDENKI minket nézett. Leállt a kocsi és Dean gyorsan átszaladt, hogy kinyissa nekem az ajtót. Rámnézett azzal a tekintettel, hogy: Nem lesz semmi baj. Ettöl egy kicsit megnyugodtam de nem teljesen, aztán odanyújtotta a kezét, hogy segítsen kiszállni.... milyen illedelmes.... de várjatok én nem lehetek Dean Hunter-be szerelmes, hisz' csak barátok vagyunk....

   ▫️◾◻⬛⬜◼◽▪️▫️◾◻⬛⬜◼◽▪️

🌌Még mindig Emily szemszöge🌌

Amikor vége lett a napnak, azt hittem hogy Dean nem visz haza, de rámírt.

  Dean😫🖐😂

Dean:Szia! Ma lesz edzésem szóval nem tudlak azonnal haza vinni.

Emily:Értem

Dean:De akkor várj meg a bejárati ajtó előtt, és hazaviszlek.

Emily:Nagyon siess!

Dean:Jólvan drágaságom.

Emily:Ne hívj így.😂

És igen.... most itt ülök egy padon az ajtó előtt és várom Dean-t.
Lehet rossz ötlet volt, hogy ott várjam meg...

________________________________
Boom boom boom!!
Itt vagyok egy újabb résszel. Ma még elméletileg lesz story, ha lesz időm na mindegy.
Ha tetszett kérlek nyomd meg a vote gombot.
Köszi<33

A Fiú és ÉnWhere stories live. Discover now