12. Fejezet

1K 44 0
                                    

- Mi volt az a nagyon fontos dolog Ren? És miért a játszótér? Kitalálhattad volna a deszkaparkot is. Az közelebb van hozzám- hajolt le lihegve, és felkapta a deszkáját.
- Hozzám viszont ez van közelebb- hintáztam.
- Na, mi az a nagy dolog?- kérdezte.
- Cortez szülei felhívtak tegnap- hajtottam gyorsabban a hintát.
- Miért nem mondtad ezt tegnap?- kerekedett ki a szeme.
- Nem volt kedvem kijönni, meg anyuval sütögettem így nem lett olyan rossz. Csokis süti. Majd kérsz?
- Aham, mivel te segítettél neki, így ne kukába való. Csak a kutyának- nevetett fel.
- Naa! Nincs is kutyánk!
- De Emónak van, akármilyen geci is most- vonta meg a vállát.- Nem szállsz le a hintából?
- Nem akarok!- rázták meg a fejem nevetve.- Arról beszéltek a szülei, hogy a kezükbe vették a temetés szervezését, megrendelték a sírkövet, megkértek egy nemes cukrászat, hogy csináljon tortákat, és sütiket a halotti torra, amin összekaptunk, mert szerintem ti sem akartok ilyen halotti tort- lassítottam egy picit.
- Gyere- csapta le a deszkáját.
- Hova?- kiáltottam utána.
- C nagymutterjához- kiáltott vissza.
- Várj egy kicsit!- ugrottam ki a hintából, és Ricsi után indultam.

- Csókolom!- köszöntöttem, ahogy bementem.
- Renikém, hányszor mondjam el, hogy tegezz?- nyújtott felém egy pohár gyümölcslevet.
- De tudj...od, hogy nem megy!- tártam szét a kezem.
- Azért jöttünk- csapott Ricsi az asztalra- Mert Rent tegnap felhívta a drága lányuk.
- Mi?- ült le.
- Igen- tettem le a poharat.- Azt mondták, hogy kezükbe vették a szervezést...
- Mintha annyi minden szerveznivaló lenne rajta- forgatta meg a szemét.
- És megkértek egy neves amcsi cukrászt, hogy csináljon minden szart erre a halotti torra, vagy mi a faszomra- folytatta Ricsi.
- És oda akart csődíteni rengeteg embert, meg filmre akarta venni is- tettem hozzá.
- Felhívom őt- kotorta elő a rendkívül modern telefonját.
- Kicsit fura látni, hogy egy nagyinak jobb telefonja van mint nekem- nevettem fel.
- Ez van Ren- ölelte át a vállam Ricsi, mire vörös fejjel bólintottam.
- Tőlük kaptam. Ők akarták, hogy használjam- forgatta meg a szemét, majd odarakta a készüléket az asztal közepére, kihangosítva.
- Szia anya- sóhajtotta a telefonba az anyja.
- Szia Vera. Reni nem olyan rég..- kezdte.
- Mi? Ott van Reni?
- Ahogy én is drágaszágom!- kiabált a telefonba Ricsi.
- Te csak az az ember lehetsz, akivel Ádám sokat telefonált, amikor nálunk volt- mondta.
- Becsületes nevem Pósa Richárd, de magának csak Pablo!- mondta Ricsi, mire majd elröhögtem magam.
- Renivel tegnap igen durván összekaptunk a halotti tor témán...
- Igen! Mert nem akarunk! Attól függetlenül hogy TE azt akarod, csak hogy benne legyél a hírekbe, meg minden szarba, ne a fiaddal próbáld elérni, aki egész életében utált!
- Halotti tor lesz! Már megkértem az USA leghíresebb cukrászát, és sírkészítőkét, hogy csináljanak meg mindent! Csak nem mondhatom le!
- Antai-Kelemen Veronika! Nem minden úgy megy ahogyan te akarod!
- Ja igen...- jutott eszembe.- Azt mondtam, hogy le akart fizetni, csak hogy megváltoztassam a döntésem?
- Mi?- akadt ki véglegesen Edit mama.
- Edit! Nyugi!- szólt közbe Ricsi.- A végén még elvisz a mentő!
- Téged tegeznek ezek a kölykök?
- Igen. Problémád van vele?- vonta fel a szemöldökét.
- Igen!- kiabált, és elkezdődött egy újabb vita.
- Elég!- szedtem össze minden erőmet.
- Jó. Nem lesz tor- nyomta ki a hívást Vera, Cortez anyja.
- És milyen legyen a temetés? Tudjátok olyat  gondoltam amit Cortez szeretett volna- rakta el a telefonját Edit mama.
- De ő már nem él- mondta Ricsi, mire mind lehajtottuk a fejünket, és elgondolkoztunk. Igaza volt :(

Nélkülem (SzJG FanFiction) (BEFEJEZETT)Où les histoires vivent. Découvrez maintenant