Tiszta Szerelem

2 Fejezet

Mikor Kyle kiért a tábla elé, nem igazán változtatott a testhelyzetén. Ez a flegma beállása az ami a legtöbb tanárnál kihúzza a gyufát. Bár ha a rossz tanárokat sorba kéne állítani Mr. Watt dobogós helyet kapna az biztos. 
  -Mr. Mainfield rettentő egyszerű feladata lesz- kezdett bele a tulsúlyos férfi miközben felállt a székéről ami megkönybbült sóhajt hallatott egy újabb nyikordulással.-Ezt a feladatsort kell magoldania.-vett elő egy krétát és villámgyorsasággal felírta a kicsit se rövidnek mondható egyenletet a táblára. Majd mikor készült visszaülni a szerencsétlen székre megszólalt zsebében rejlő telefonja. Először az osztályra nézett majd a vigyorgó szőkére akit feleltetett. Gyors döntés volt, előhúzta a készüléket és az ajtóhoz lépkedett amit kinyitott,tett két lépést, hogy még a szemét a fiún tudja tartani majd utána vette csak fel a telefonját.

Az egyenlet nem volt épp a legkönyebb de mivel még a keddi órán vettük fejből eltudtam volna végezni. Bár Kyle-on a teljes megsemmisülés látszott, hisz azt hitte Mr. Watt majd az ajtót is becsukja, de nem volt hülye az öreg. Fél szemmel az osztály felé pillantott de láthatólag csak én figyeltem rá, a többeik kihasználva azt, hogy az ajtóból csak a táblára lehetett rálátni máris a saját telefonjukat kezdték el nyomkodni. Nem tudom miért de kényszert éreztem, hogy viszonozzam korábbi kedvességét, így gyorsan felírtam a helyes megfejtéseket a füzetembe nagy számokkal és úgy mutattam fel a szőkének. Alig láthatóan fordult balra feje, mintha az egyenlet elejét nézné, majd elkezdte lemásolni az általam felírt számokat. Gyors munkája volt és próbált minnél sietősebben dolgozni, hisz a férfi elkezdett búcsuzkodni a várva várt hívójától, ki feltehetőleg a felesége lehetett, mert mézes csupromnak szolította. Bár ha engem kérdezne bárki ez rettentő kínos lett volna nekem és lehet a legtöbb nőnek is. Pont mikor Kyle leírta az utolsó kilencest lépett be a férfi én pedig egy villámgyors mozdulattal csaptam asztalomra a füzetet amire a teremben lévő legtöbb ember felfigyelt s gyorsan eltették telefonjukat. 
  -Na nézzük csak az egyenletét Mr. Mainfield-kezdi dörzsölni a kezét a korosodó férfi, majd végigpillant rajta és arcán a cosdálkozás látszik, majd egy grimasz jelenik meg.- Nem tudom, hogy sikerült magának, vagy mennyit tanult rá....de ezúttal megúszta. Ötöst kap rá.-Lép a naplóhoz majd beírja a jegyet, s ezt követően a fiút visszaküldi a helyére majd elkezdjük venni az aznapi anyagot.

Mivel 3 osztályos érettségizők vagyunk így sok matekunk van, de ma megúsztuk egy dupla órával. A nap további része gyorsan telt. A dupla matek óra után dupla irodalom a jóval kedvesebb Miss. Swann-al, azt követően egy biológia. A péntek mindig is lassú volt, így az ötödik óra után mentünk Ninával az iskola folyosóján mikor egy nagyobb kezet éreztem vállamon. Mikor én megálltam a melettem lépkedő lány is eképpen tett ki épp azt ecsetelte, hogyan fog az éjszaka szórakozni egy új játékkal ami a mai nap jött ki.

Mögöttünk Kyle volt, egyedül. A haverjait ezúttal kitudja hol hagyta.
S itt fontosnak tartanám megemlíteni az iskolai hierarchiai rendszert. A tetején helyezkednek el a sportolók és a cheerlade-ök. Ami volt Kyle is és a jelenlegi "csaja" is Emily. Vagy a barátai. Alattuk foglaltak helyet a tipikus iskola kerülök, a "rossz fiúk" akiket hetente maximum egyszer lehetett látni. Majd jöttek az éltanulók, akik mindig mindenre tudják a választ és a tanárok kskedvencei. Velük egyszinten mozogtak az iskola cégéres hetérái. Majd jött az a szint ahol én is voltam. A kívülállók. Akik nem igazán tartoznak sehova csak úgy vannak. Szerencsére a legalsó szinten nem én voltam hanem a bully-k kedvenc célpontjai a gyengék. Akik se nem sportoltak se nem voltak túlzottan eszesek, magyarán nem tudtak sehova se beilleszkedni. Mert igaz a kívülállók se tudtak de ők-mint én is- kimagasló teljesítményt értek el valamiben vagy volt egy magasabb "kasztban" lévő párjuk. Amióta beálltam az iskolai úszó klubba azóta én már nem tartozom a legalsó fokozatába a hierarchikus rendszernek. 

Tehát így néz ki iskolánk csodálatos rendszere. Persze ezeknek vannak még fokozat szintjei az egyes nagyobb szintek között de ez jelenleg nem fontos. Inkább Kyle arckifejezése volt az. A reggelihez hasonló mosoly bújt meg ismét arcán. 
  -Hé kössz amit matekon csináltál.-Kezdett bele lassan mondandójába miközben másik kezét is zsebébe dugta. Ez a srác annyira laza volt, hogy azt hittem a szemeim elött fog szétcsúszni.
  -Nem tesz semmit.-Mondtam neki halkan, mintha egyáltalán nem lenne nagy dolog.
  -Még annyi, hogy Mr. Watt szerint....kéne nekem valaki aki tudna korrepetálást adni matekból. És én rád gondoltam, persze nem ingyen-Vakarja meg lassan tarkóját. 

Lassan feljebb szökkent egyik szemöldököm ahogyan a gondolat belefészkelte magát az agyamba. Pár éve osztálytársak voltunk, de még csak ma beszéltünk először és máris egy ilyen ötlettel állt elő. De vajon miért rám gondolt? Hisz én se voltam a legjobb matekból, nálam sokkal ügyesebb gyerekek is jártak az osztályba. Végül ő szólalt meg újra, nyilván azért mert látta a tanácskozást az arcomon.
  -Ha kell szívesen fizetek is érte. -Na ez a mondat volt az ami felhúzott. Idegesen fordultam meg de elkapta a karomat. - Bocsánat, nem akartalak megsérteni, csak hamegbukok akkor kirúgnak a csapatból és késöbb nem pályázhatok az ösztöndíjra se. - Így már érthetőbb volt a problémája. Azért nem akart jobb emberektől tanulni mert ő nem jó akart lenni matekból, hanem csak éppen át akart menni rajta. És lehet a mai segítségem miatt azt hitte késöbb is segítek neki. Nézésem kicsit lenyugodott de karomat elkaptam az övéből.


  -Többször ne érj hozzám! - Mondom neki komoly hangon majd először barátnőm felé fordulok. - Ne haragudj....de a beszélgetést késöbbre kell halasztanunk. - Majd ezután a fiú felé. - Akkor gyere...a szüleim csak este érnek haza, segítek a mai háziban. - Szólok neki de hangom és nézésem még mindig komoly, így válaszát se vártam meg csak célirányosan elindultam. Kint még mindig esett az eső, így sapkámat megigazítottam a hajamon de pár lépés után fura de semmit se éreztem ruhámon. Egyenletes kopogás ütötte meg a fülemet és mikor lassan felnéztem hajam pajzsa alól egy fekete színű esernyő kupoláját láttam magam fölött. Ezután fejemet hátra fordítottam. Kyle tartotta fölém a saját esernyőjét, míg az ő teste szépen kapta a cseppeket. 
  - Ezt miért csinálod? - Kérdeztem de csak rántott egyet a vállán így csöndben folytattuk utunkat a szüleim háza felé.