Maffiába csöppenve 3 - A Russo család átka

4.rész

Aurora:

Újjabb 1-2 nap eltelt.. Ma dolgoztam viszont már lassan végzek.. Várom az utolsó kuncsaftot..De csak azért hogy essünk túl rajta és mehessek végre haza.. Ma volt egy durvább pasi aki kissé megszorongatott így most a csípőmön van pár lila folt amik kicsit még fájnak de elviselem.. A nevelő apámtól már kaptam rosszabbat is.

Az ágyon ülve nyugisan várok mikor is hallom ahogy lassan nyitódik az ajtó. Már előre a hányinger kerülgetett hogy most vajon milyen ronda perverz jön hozzám.. Viszont meglepődtem mikor a vendég bejött és a múltkori jóképű idegennel találtam szembe magam.

- Szép jó estét.. Eljöttem ahogy azt mondtam.. - kacsint rám
- Jó estét, uram - köszönök neki kedves mosollyal.. Legalább a mai napnak jó befejezése lesz.

Hamar a lényegre is tértünk.. Elvégre ő ezért jött..Mikor végeztünk kifulladva feküdtünk az ágyon majd el is kezdtünk felöltözni.
- Jut eszembe még meg sem kérdeztem a neved
- Aurora - félelem halvány mosollyal
- Hm.. Igazán szép név.
- Köszönöm. És én is tudhatom az ön nevét? - kérdem, persze nem kötelessége elárulni. Elvégre a legtöbb kuncsaft sose árulja el a nevét..
- Christian vagyok

- Te mikor végzel amúgy? - kérdi akkor mikor már teljesen felöltözött
- Hát épp most.. Maga volt az utolsó vendégem.
- Ah..Értem.Akkor hát, engedd meg hogy haza vigyelek.. Elég sötét és hűvös van odakint - ajánlatán kissé meglepődöm mivel ilyen még nem volt hogy ezt mondta volna valaki nekem..
- Ugyan.. Haza tudok menni. Nem lakom messze.
- Ragaszkodom hozzá hogy elvihesselek. Nem lenne jó ha megbetegednél - végül meggyőzött és haza is vitt..

Az úton egy kicsit beszélgettünk.. Kissé kifaggatott.. Én pedig elmondtam neki pár dolgot hogy anyám meghalt és hogy most a mostoha apám nevel aki nem igazán dolgozik.. Persze többet nem árultam el neki..
Azt akartam hogy pár házzal odébb rakjon ki de ő ragaszkodott hozzá hogy a házig visz. Kissé paráztam ettől.. Remélem nem látnak meg.
Gyorsan elköszöntem tőle majd kiszállva besiettem a házba.

Reméltem hogy apám nincs itt de tévedtem mivel itthon volt és azt vettem észre hogy nem kitörő örömmel közelít felém mire elfogott a félelem.. Lehet meglátott.

Végigmért egy gúnyos mosollyal..
- Már is elfogott a félelem.?Tudod hogy valamit elkövettél mi? - kérdi eleinte nyugodt hangon majd egyre inkább ingerülté válok és hajamba markolva közelebb húz magához.
- Nem elég hogy a munkában megdugatod magad még munka után is kufircolsz? Legalább megfizetett? - kérdi de nem válaszolok mire elég nagyot lekever nekem mire felreped a szám.. Ez után pedig a földre lök..
Üt még párat majd még meg is rugdal.
Egyszer csak hirtelen képszakadás, elájultam..

Reggel nagy fájdalmakkal kelek a nappali padlóján ami miatt fáj a derekam és a hátam is.. Mondhatom remekül indul a nap.. Elmegyek a fürdőbe és elborzadva nézek a tükörbe.. Hát azt hiszem most egy ideig itthon leszek. A szememnél van egy halvány monokli.. Az egyik szemöldököm felszakadt ahogy az alsó ajkam is és még van pár apró zúzódás az arcomon..
A testemet is megnézem ott is van pár zöldes lilás folt amik a rúgásoktól vannak.

Nem tudom Walter hova is ment el de jobb ha gyorsan eszek aztán elmegyek a városba.. Nem hiányzik hogy újra megverjen.. Szóval miután ettem el is indultam sétálni kapucnival a fejemen hogy az emberek ne lássák az arcom.