Mostoha szerelem! - (Taekook)

2.rész

Jungkook szemszögéből:

Ahogy elpakolok mindent és betettem a kocsiba a három bőröndöm az erdőbe is veszem az irányt, hogy fussak. 25 éves vagyok és sajnos apámmal élek a bátyámmal együtt. A katonaságot már mindketten letudtuk. Alfák vagyunk és a legerősebbek közé tartozunk. Eddig az összes ősünk alfa volt. Apám pedig most egy új nővel jött össze. Egy omega nővel. Anyánk halálakor megigértette apánkkal, hogy keres magának valakit és boldogan fog élni. Én őszintén nem rajongok ezért ugyanis nekem anya volt a minden. Egy erős, határozott és karizmatikus nő volt. És csodálatos anya. Fáj is a hiánya, de ezt senkinek nem mutatom. Szóval nem várom az új családot. Főleg, mert ha minden igaz lesz egy omega öcsénk is.

 Na meg van egy barátnőm is. Jenni. Nagyon édes lány és omega. Futásnál rögtön hozzá futottam. Bekopogok a házba és az anyja nyit ajtót. -Jó napot! Jenni itthon van? -kérdezem kíváncsian.

-Szia Jungkook. Igen. Ha jól tudom a barátnőivel van a szobájában. De nyugodtan bemehetsz hozzájuk. - Mosolyog kedvesen.
-Köszönöm! -mosolygok, majd fel is megyek, de az ajtóban megállok és kopogok, hogy jelezzem érkezésem. -Szia kicsim. -tárom ki neki a karom.
-Szerelmem. - Ölel át, arcát a nyakhajlatomba fúrva. - Hiányoztál. - Motyogja. - Ugye jól vagy?
-Te is nekem. -ölelem át vékonyka testét. -Jól vagyok igen. Ma fogunk elköltözni. -puszilok az arcára. -Gondoltam amíg nem megyünk átjövök benézni a babámhoz. -simítok végig az arcán. Őszintét megmondva én még szűz vagyok. És Jenni is. Mindketten a tökéletes pillanatra várunk. Amit már el is terveztem. Randira fogom hívni és az egész napot meséssé fogom tenni majd a nap végén egymásba fonódva leszünk egymásé.

-Túl édes vagy Jungkook. - Puszil a számra. - Nagyon szeretlek. - Ölel szorosan. - Viszont most megyek a barátaimmal vásárolni. Majd ha megint találkozunk, szeretnék valami mutatni. - Suttogja a fülembe, kuncogva.

-Rendben. Viszont valamikor el szeretnélek vinni randizni. -simogatom oldalát. -Benne vagy? -csókolgatom ajkait.
-Bármiben benne vagyok, csak veled lehessek. - Ölel szorosan.
-Rendben. Viszont mennem kell. Vigyázz magadra és jó légy. -suttogom arcát cirógatva. -Szeretlek.
-Te is vigyázz magadra. Én is szeretlek. - Nyom egy utolsó csókot a számra, aztán visszamegy a barátaihoz.
Én is indulok, majd sajnos rövid utazás után meg is állunk az új ház előtt. Bátyámmal ellentétben én nem akarok új anyát, se tesót. Be is megyünk a házba és mindenki kedvesen köszön mindenkinek kivéve én. Meg sem akarok szólalni. Aztán a szobánkban kezdünk kipakolni. Én lassan pakolok. Nincs kedvem velük enni. Pakolásomat pedig bátyám hangja zavarja meg.
-Ne viselkedj már így. Gyere már le. Legalább csak az első nap. Aztán úgy is azt csinálunk amit akarunk. - Ránt vállat.
-Engem nem érdekel. Ide se akartam jönni tudod jól. -morgom továbbra is.
-Fogd fel úgy, hogy kajálunk egy jót most. Ha jól hallottam a kedvenceinket főzték. Na meg azért kíváncsi vagyok az omega fiúra is. Tudom van már párod, na meg nekem is. De én eddig még sosem láttam omega fiút. Állítólag nagyon ritkák. - Mondja.
-Én már láttam. A katonaságban a tábornok omega férje gyakran járt be hozzá ha érted mire gondolok. -vigyorodok el halványan.
-Oh tuti dugtak. - Vigyorog ő is. - Na de az idősebb volt. Ez a fiú csak 17. Szerinted van párja? Meg vajon szemtelen? Remélem tud viselkedni, és nem fog minket zaklatni.
-Engem nem érdekel mit csinál csak hagyjon békén. Na meg Jennit el akarom vinni randira. Szerinted hova vigyem? -kérdezem kíváncsian.
-Hm étterem? Aztán az erdőben a tisztáson a csillagokat nézve, egy forró szeretkezés? - Kuncog.
-Nem tudom. Biztos jó ötlet a természetben? -kérdezem bizonytalanul.
-Szerintem igen. Ott minden olyan gyönyörű.
-Srácok most már gyertek! - Szól apa.
-Te menj. Nekem nincs étvágyam. -húzom el a szám.
-Pedig muszáj lesz jönnöd. - Mondja.
-Most már gyertek! Mindketten, azonnal! - Mondja kicsit idegesen apa.
Csak megforgatom a szemem és le is megyünk le is ülünk az asztalhoz, de én enni se bírok. Hiányzik anya. Senki se pótolhatja őt. Ők sosem lesznek a családom.