Különcök

Így alakult, avagy a gyomorgörcs

- Hihetetlen, hogy pont Frida!

- Ezt én nem hiszem el, már az egészet tekinthetjük kudarcnak. Vesztettünk!

- Ez az osztály úgy is egy katyvasz, Fridával az élen!

Visszhangoztak a fejemben az osztálytársaim gondolatai. Nem mintha érdekelnének. Éva tanárnő miatt az iskola igazgatója akarok lenni, hogy jól kirúghassam őt.
Éppen teljesen átlagosan ültem a padomnál és a kezemre írtam ötödjére hogy "Nirvana", amikor odajött hozzám, hogy én leszek a nevetséges versenykéjének a vezetője. Én meg mondtam, hogy nem, mire ő a szokásos "nem kérdés volt" - tal jött. Hát jó. Legalább főnök vagyok. Az más kérdés, hogy nem tudom, mit kéne csinálnom. Holnap korábban kell bemennem az iskolába, akkor magyarázza el pontosabban Éva tanárnő mit is jelent a főnökségem. Állíthatom át az ébresztőm!

Reggel nem ébredtem fel az ébresztőre, majd elromlott a pirítógép, kiszakadt a harisnyám a buszon és késtem húsz percet. Szokás szerint.

- Jó reggelt, elnézést a késésért! - jelentem meg a tanáriban ziháltan, kiszakadt harisnyával, éhesen.

- Őszintén nem is vártalak előbb Frida, ülj le nyugodtan. - rázta meg a fejét alig láthatóan mire levettem a kitűzős szatyrom, és leültem a lila puha fotelbe. - Az Osztály Tusa egy hónapig tartó vetélkedő a három nyolcadikos osztály közt. Minden csütörtökön és pénteken lesz, legalább kettő órán át. Az A- sok, a B- sek, és a C- sek, vagyis ti fogtok versenyezni. Mindenféle feladat lesz, ezért meg kell tudnotok, hogy az osztályból ki humán, reál, vagy éppen sportos alkat. És megsúgom, sakkozni tudó gyerek is kéne. A nyeremény pedig egy öt napos osztálykirándulás Olasz országban. - vigyorgott a tanárnő és várt pár másodperc szünetet, várva hogy kezdjek én is vigyorogni. Nem tettem. - Meg persze az iskola elismerése. A te feladatod pedig a legnehezebb.- De jó nekem. - Meg kell tudnod, hogy nyerhetünk. Lesz, olyan, hogy az egész osztály megy, lesz hogy öten, vagy akár lehet egyedül is. Ki kell választanod, kik legyen azok. Ezért meg kell ismerned őket.

- De tanárnő, tudja hogy... - kezdtem bele kétségbe esetten, hiszen olyan sokan jelentkeztek érte, és igazságtalan, hogy én kaptam meg a főnökséget.

- Tudom. A mumusod az ismerkedés. Pont ezért választalak téged vezetőnek. - Hát köszönöm szépen! - Mindig a legalkalmasabbat választom.

- Figyelj lányom, én már huszonöt éve itt dolgozom, és mindig meglepett a verseny. Sosem az lesz, amire számítasz. Eddig összesen csak ötször nyert a C osztály, úgyhogy mindent bele, hajrá Frida. Bízom benned.

Ez igazán kedves, de nincs rá szükség, nem fog menni. - mondtam volna, de helyette bólintottam: Köszönöm.

Sok kínos helyzetben voltam már, de ennyire kínosban még sosem. Álltam egy szék tetején, mindenki csendben nézett rám. Mindenkit, kivéve az ördögi ikreket.

- Szállj már le a székemről, ülni kell rajta, otthon nem tanították meg? - nevetett fel az egyik.

- Fogsz beszélni, vagy csak azt akarod hogy csodáljunk? - mondta a másik. Így nehéz lesz megszeretnem őket...

- Ugye tudjátok, hogy az Osztály Tusa főnöke lettem. - mindenki elégedetlenül pillantott rám. - Tudom, hogy nem szerettétek volna ezt, és én sem, de ha már így alakult, el kell fogadni...ki akarja nagyon megnyerni a tusát? Kezeket kérek. - az osztály nem sokáig gondolkodott, a legtöbbek fel nyújtották a kezüket. - Értem. A többség nagyon. Akkor így fogok én is gondolkodni. Holnap után lesz az első verseny. Holnap még van egy osztályfőnöki óránk, addigra kiderítem, mivel kell bátorítanom titeket, meg...nem tudom, amit a vezetők csinálnak. Ennyi.

- Hát sokat megtudtunk... - sóhajtott Léda az első padsorból. Nem hiszem el még mindig, hogy Eva tanárnő rám sózta ezt. Nagyon nagy a teher.

- Pont amennyit kell. - ugrottam le a székről, majd kicsengettek, ezért felkaptam a kitűzős szatyrom, és kisiettem. A szatyor mindig megnyomja a vállam, de a lázadó kinézet miatt nem hordhatok egyszerű iskola táskát. Pedig néha nagyon kéne...

Másnap bezzeg amikor később kellett beérni, akkor már fél nyolckor ott álltam a kapuban.

Eldöntöttem, hogy nem csak magamra kell gondolnom, ha az osztály nyerni akar, hát nyerni fogunk. És nem mellesleg nem akarok rontani az átlagomon 8.- ban.

- Jó reggelt! - köszöntem a kedvenc portásomnak.

- Jó reggelt, Frida. Miben segíthetek? - mosolygott rám a legalább harminc ráncával.

- Mit gondol az Osztály Tusáról?

- Aranyos dolog ez minden évben. Persze nem voltam ott, nem tudom a részleteket.

- De...hogy kéne nyerni? Én vagyok a vezető.

- Úgy tudom, a vezetőnek kapásból tudnia kell mindenki erősségét, gyengeségét, különlegesség. Tehát a személyiség. Ismerned kell az osztályt. Bízni bennük. És szeretni őket. - Szeretni őket? Miért!? Miért?

- Tehát az ismeretség számít. Jaj nekem...Köszönöm a segítséget!

- Bármikor.- intett a portás bácsi.

Szerencsétlenségemre osztályfőnökivel kezdtünk.

- Sikerült végre megtudni, mit kéne csinálnod? - kérdezte nem túl kedvesen az egyik iker.

- Csönd legyen már, basszus! - intette le őket Eszter.

- Semmi baj. Igen, sikerült. Lehet, hogy ez sokaknak nem fog tetszeni, de meg kell ismernünk egymást.

- Ismerjük már egymást. - legyintett valaki.

- Nem. Belülről nem. Meg kell tudni, mi a másik erőssége, gyengesége, különlegessége. Tehát a személyisége. Ismernünk kell az osztályt.. Bízni bennük, és szeretni őket. - idéztem a portást. - Menni fog?

- Őszintén? Nem.

- Hékás, tegye fel a kezét az, aki nyerni akar. - kissé huzakodóan de többen is fel tették a kezüket. - Így álljunk hozzá. - nagy levegőt vettem. - Például. Én Frida vagyok. Reál feladatokban tudok segítséget nyújtani, illetve basszus gitározom.

- Rá nem jöttem volna az ezer Nirvana felirattól. - szólt a rikító szőke hajú Norbi.

- Nirvami? - értetlenkedett Léda. A vezetékneve Szőke. Csak úgy mondom.

- Harminc Nirvana felirat van rajtam. - javítottam ki zavartalanul. - A gyengeségem az idegesítő emberek és a bogarak. Ennyi.

- Mondhatom? - kérte a szót Eszter, majd vállat vont. - Értek a festészethez, rajzoláshoz, és nyomozni is szeretek. Nincs gyengeségem.

Azon az este kisebb gyomorgörcsöm volt. Rajtam függött az osztályom sorsa. Ilyenkor egy dolog nyugtat meg. Elővettem a basszus gitárom. Nyugodtan elkezdtem játszani a Smell Like Teen Spirit- et, mert bármennyire is késő volt, teljes hangerőn énekelhettem, anya nem ébredt fel, mert múlt karácsonyra hangszigetelt szobát kértem. Pont ilyen alkalmakra.