1.

42 3 0
                                    

Úgy kezdődött mint minden normális nap. Felkeltem és egyből a konyhába vettem az irányt. Ő még nyugottan főzőcskézett valamilyen dallamot dúdolva. Elragadtam az esélyt és hátulról megöleltem. Egy kicsit meg is ilyedt. De utána már paradicsom vörös volt. Elkezdett egy kicsit motyogni valamit, annyi jött ki belőle hogy "M-mindjárt készen van a reggeli"
Én örömmel válaszoltam "Köszönöm Ochako-chan!" ő csak bólintott egyet. Megreggeliztünk,közben hallgattuk hogy milyen dolgok vannak a híradóba.Nekem sajnos még mennem kellett dolgozni. Elköszöntünk egymástól és ment tovább a napunk. Természetesen most Kacchannal járőröztem😥. Ő szinte az összes gyereket elijesztette. Kíváncsi leszek hogyan fog ilyen nagy hírnevet szerezni ha ilyen népszerűtlen a gyerekek körében. Nagyon is aggódok érte de nem lehet őt megváltoztatni ha egyszer ilyen.. Szerencsére vagy Sajnos találtunk és elfogtunk egy bűnöző csapatot. Én megsérültem az egyiknek a képessége miatt de sikerült elrejtenem. Egy kicsit gyanakszik rám Kacchan de őt ez nem nagyon érdekli. Egy hosszadalmas nap után sikerült hazaérnem. Ochakot természetesen részegen találtam mint mindig. Szokásosan elkezdett szitkozódni rám de elengedtem a fülem mellett mint mindig.. Alug tudtam aludni ezen az éjjel mert találkoztam az előző használókkal és megtanítottak egy pár jó trükkre. A követlező napok mindig ugyanazok... Járőrözés, Alvás, Járőrözés... Megkell szakítanom ezt a fojamatot.. Talán elkéne mennünk kirándulni.. A következő napon sikerült mindenkinek egy időpontra szabadnak lennie így eltudtunk menni kirándulni egy erdőbe.. Igaz nem volt a legjobb de jobb volt mint a semmi.. Út közbe elkezdett kis vércseppek hullani a kezeimről.. Szerencsére senki sem vette észre.. Remélem.. A további túránk eléggé unalmas volt.. Madarakat próbáltunk lesni de Kacchan túl türelmetlen volt és az egész erdőből a madarak elrepültek-_-. Megúsztuk egy figyelmeztetéssel szerencsére. Amint hazaértem már csörgött is a telóm.. Vajon ki lehet az? Megnéztem és rájöttem hogy elfelejtettem felvenni őt a reptérről.. Amilyen gyorsan csak tudtam odavezettem és bocsánatot is kérdtem😅 a késésért. De ő szerencsére kedvesebb a kis tesójával mint a barátaival, mármint nem vérbeliek vagyunk hanem csak olyan közeli barátságunk van hogy elkezdtük elnevezni a másikat nagytesónak és kistesónak. Út közben kérdezgetett dolgokat például:"Milyen itt élni? Minden rendben van?" meg ilyesmi kéddéseket amit szokásos megkérdezni tőlem aki könnyen belekeveredik minden bajba. Én higgadtan válaszoltam "Nem kell aggódni, tudod hogy megtudom védeni magamat, Touya." Egy ideig elkezdett kicsit röhögni ami elég ritka. Egy idő után megérkeztünk a helyre. Inkább egy régi kocsmára emlékeztet minthogy egy otthonra.. Volt egy pár lakótársa is, van valami kézimádó, egy ködös csávóka, egy 2 személyiséggel rendelkező pali és egy kis csinoska lány akinek a neve azt hiszem "Toga" volt? A leggyanúsabb az mégis ő volt.. Ő talán egy gonosz? Hiszen eléggé ilyen vérfüggő. Jobb lesz ha titok marad hogy én én vagyok-_-. Elköszöntünk egymástól és aggódóan tértem vissza haza. Ochako már várt is.. Leordított engem még mielőtt megtudtam volna magyarázni.. Bűntudatosnak éreztem magam ezért kint aludtam a kanapén hátha megbocsát Ochako-chan...

HEllo mindenki vagy aki olvassa ezt. Ha van valami plusz ötleted (pl. Mi legyen a kövi részben) vagy megjegyzésed akkor nyugodtan írjatok. Köszönöm hogy megnéztétek ezt^^

Azok a fránya érzelmek.. [Befejezett] Where stories live. Discover now