-Beszélhetnénk?-kérdezte.
-Öhm igen.-elindult majd én is mentem utána. Izgultam hogy mit akar tőlem. Pont tőlem. Egy kicsikét mentünk csak távolabb, az épület másik oldalához. Megálltunk majd megszólalt és már akkor féltem.
-Gondolom tudod ki vagyok.-erre bólintottam.-és szerintem láttad hogy egész idő alatt téged néztelek.
-Igen.-nevettem el magam, majd ő is nevetett.
-Na és hát nagyon gyönyörű vagy és szeretnélek megismerni.-rámjött a pánikroham. Elkezdtem kapkodni a levegőt és remegtem mint aki már három órája kint van a fagyban. Alfréd ijedten nézett rám.-Jól vagy? Minden rendben?-rázta meg az arcom majd szorított rá kezemre. Elmúlt a pánikrohamom amint éreztem érintését.
-Mostmár igen, jól vagyok, köszönöm.
-Hála az égnek! Már azt hittem soha nem ismerhetlek meg.
-Na igen, Vivien vagyok.-nyújtottam a kezemet.
-Szép neved van.
-Köszi.-akaratlanul is elpirultam ezen.
-Hazavigyelek titeket?-kérdezte.
-Öhm..megkérdezem.
-Megyek én is.-jött utánam. Anya beleegyezett hogy hazavigyen mert még elég sokára jött volna a buszunk, amivel haza tudunk menni. Kényelmes autója van Alfinak. Anya hátul ült én pedig az anyóson, mert imádok elől utazni. Alfréd halk zenét kapcsolt én pedig nekidőltem az ablaknak és csak bámultam kifelé. Anya mondta neki merre menjen én pedig a zene hatására teljesen belefeledkeztem hogy éppen hol és kivel vagyok. Nagyon hosszúnak tűnt az út és igazából az is volt. Megérkeztünk majd ráeszméltem hogy most szálltam ki Hadas Alfréd kocsijából. Anya megkérdezte hogy mivel tartozik azért hogy hazahozott minket, de Alfréd elutasított mindenféle fizettséget. Mikor már elindultam volna belefelé, utánam szólt hogyha lehet szeretne még velem beszélni. Anya bólintott erre majd bement a házba én pedig kettesben maradtam Alfréddal. A Hadas Alfréddal.
-Neharagudj hogy így rádrohantam csak mint már mondtam a külsőd nagyon megfogott. És ha lehetne megismerném a belsődet is.
-Semmi akadálya.-mondtam. De nem értettem hogy miért mondtam neki ezt hiszem alapból be voltam szarva hogy most úristen vele.
-Oh köszi. Esetleg az instádat megkaphatnám?-nyújtotta felém telefonját amin már be volt lépve az applikációba. Bepötyögtem a nevem, majd egy apró mosollyal visszaadtam neki.
-Király! Mármint köszi mégegyszer.
-Nincsmit.-mosolyodtam el.-Akkor én mennék ha nem gond mert kezd elég hideg lenni.
-Ja igen persze menj csak! Örültem hogy találkoztunk és köszi mégegyszer.
-Énis örültem és ez csak természetes.-Pár percig csak némán álltunk, majd halkan megszólalt.
-Megölelhetlek?
-Persze.-átkaroltuk egymást majd beült az autóba majd én is bementem a házba.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Fagyos pillanatkép | H.A. |
Fanfic"Nem szóltunk egymáshoz aznap. Rideg tekintettel nézte ahogy főzöm a vacsorát. Meguntam hogy síri csönd van és csak a víz forrását lehet hallani, ezért megszólaltam. -Meddig fogjuk még ezt csinálni? Mindketten tudjuk hogy vágyunk egymásra. -Te kezdt...
