Most már elég
Tényleg befejezhetnéd
Hagyd már hogy utáljalak
Lássak a sötétből kiutat
Had menjek a fény útján
Robbanjak a sziklán mint egy hullám
Új és új emlékkép
De most már tényleg elég
Úgy érzem gyakran kihasználsz
Mint egy ostoba mihasznát
Majd én vagyok a mindened
Egy pillanat alatt a kedvenced
És aztán jön a homály
Mely újra szíven talál
És kezdődik előről
Egy újabb szenvedési kör
Most már elég
Tényleg befejezhetnéd
Hagyd,hogy ne szeresselek
Hagyd, hogy feledésbe vethesselek
Mert a múltunk nyugtalan
Csak felkavarja az agyam
Elég! Elég! Elég!
Végre befejezhetnéd!
Úgy látom nem érted,
Hogy nem lehetnék veled soha végleg
Elválasztana minket az éjj
Egy sötét gödör mi kész veszély
Nem választhatom a halálod útját
Inkább várom kínzásom óráját
S majd egyszer talán találkozunk
Egy helyen, hol többé nem lehet bajunk
Persze ez is egy választás
Igen, a kínzás halálozás
De mi lenne, ha felváltanálak téged?
S engem érne el a végzet...
Hogy elmúljon minden fájdalmam
Magam többé ne áltassam
Mert igen is nehéz az élet
Nincs olyan nap, hogy ne féljek
De gyáva döntés megfutamodni
Nehéz döntések miatt bepánikolni
Erős leszek őranygalomért
Ne fáradjon csalódásért
Csak legyen elég
Miért ér ennyi veszteség?
Inkább lassan lenyugodok
Többet nem is álmodozok
