Sarada szemszöge:
Hát,igen kár volt oda néznem mivel avval a fiúval kerültem szembe akit legszívesebben felképeltem volna.Nyugi Sarada.
-Te meg mikor gazoltad a bokrokat?-kérdezte Boruto.
-Öhmm nem tudom, miről beszél ez az ember de még sosem találkoztam vele.-mondom kicsit túl gyanúsan.
-De ma reggel ott voltál a Villám burgerező előtt.-mondta elgondolkozva a fiú.Oo a francba most,hogyan fogom ki magyarázni magam ebből.
-Ja megvan.Tényleg te vagy az a fiú akit legszívesebben megölnék.
-Sarada!Kicsim,azért ad meg a tiszteletet.-mondta anya,apára néztem aki nagyon szórakozott rajtam majd Borutora akinek az arca kicsit fura volt nem tudom mi volt az de valami fura érzést láttam az arcán. Na,mindegy.
-Bocsi,anya.Na de akkor tehát te meg mit keresel itt?
-Közöd?-kérdezte közömbösen.
-Tch..-azért álljon már meg a menet egy kis taknyos itt felesel velem.
-Na akkor majd én elmondom mi a helyzet és,hogy miért van itt-mondta Itachi.
-Tehát ő itt az egyik barátom fia.És 3 évre elköltöztek egy másik faluba egy küldetés miatt.És megkértek,hogy vigyázzak rá de sajnos nálunk már nincsen hely,így Sakurával és Sasukéval úgy döntöttünk,hogy addig is ott fogsz lakni velük.-mondta ki egyszerre a bácsikám. Várjunk most mi van akkor vegyem úgy,hogy van egy mostoha tesom vagy mi?Ránéztem a fiúra és ő is rám egyre gondoltunk:
-Kizártdolog-mondtuk egyszerre.
-Ne utánozz-ezt is egyszerre mondtuk.
-Egy ilyen kis taknyossal nem fogok együtt élni-mondtam ki szárazon.
-Én sem akarok egy idegbeteg nővel együtt élni- mondta.Hogy mi van idegbeteg mi?.Ki húztad a gyufát gyerek!
-Még a nevét sem tudom-mondom mellékesen.
-Uchiha Saturonak hívják-mondta apa.
-Miért nem élhetek egyedül?-kérdezte.
-Mert még fiatal vagy-mondta Itachi.
-Sarada ez tök jó,lesz egy öcséd-mondta Boruto.
-Idióta-mondtam és közbe hozzá vágtam egy papucsot(?).Csak röhögött ezen.Jajj de jól néz ki ilyenkor.SARADA ÁLLJ LE!!
-Ooo értem.-mondta Saturo.
-Mit?-kérdeztem idegesen.
-Hmm,semmi-mondta szórakozottan.
-Na,mindegy.Térjünk vissza,hogy most komolyan velünk fog élni ez a gyerek.
-Igen.-mondta anya.
-Jajj,de jó-mondtam nem túl lelkesen.
-De jó, Sara tényleg örül neki.-mondta Hima aki nem vette le,hogy ironikusan értettem.
-Hima...hagyjuk inkább-és leültem az érkező asztalhoz.
Elkeztünk enni, én Boruto mellett ültem velem szemben Hima és Inojin.
-Kicsim odaadnád a rizst? -kérdezte Hima, Jint.
-Persze.-odaadta neki közben meg küldött neki egy szerelmes pillantást.BLEE!!
-Azért meg ne haljatok-mondtam nekik hidegen.
-Jajj, istenem Sara-mondta Jin nevetve.
-Attól,hogy neked nincs barátod nekünk van szerelmi életünk-mondta leoltva engem Jin.Ezt mindig is utáltam benne megmondta mindig,hogy mit gondol.De nem hagyom magam.
-Azért, nincs barátom mert a fiúk hülyék erre 3 élő példám van Te, Boruto és Saturo.-vágtam vissza csípőből Kawaki nem birta már szinte vissza tartani a nevetéset.
-Már megbocsás de én miert tartozok közéjük?-kérdezte.
-Mert...mert a "mostoha öcsém" vagy.-erre a kijelentésre valamit láttam a szemébe.Boldogságot.Ezt nem értem.Nem utál azok után amiket mondtam rá?
Ezután elmeséltem mindent a családi vacsin.
22 órakor:
Jajj de elfáradtam.Most itt fekszek a kanapén apáékra várok. Itachival beszélnek.
Érzem,hogy valaki leül mellém de nem tudom,hogy ki az és szép lassan kinyitom a szemem.Boruto volt az.
-Álmos vagy?-kérdezte lágy hangon.
-Egy kicsit- mondtam felülve.
-Jól megnőttel-mondta mosolyogva.Ez az érzés egyszerűen nem tudom mi....olyan mintha, lepkék lennének a hasamban....
-Köszi-mondtam kicsit zavarban.
-Te is-mondtam és mindketten elnevettük magunkat.
-Sarada,kicsim indulunk-ordított oda nekem anya.
-Rendben-mondtam majdnem felálltam de Boruto megfogta a kezem és vissza rántott.
Nagyon közel volt.Sokáig nézett a szemembe.A szemei olyan gyönyörűek.Elfogok ájulni most kronkrétan itt ülök Boruto ölében.Gondolkodásomat az zavarta meg,hogy Boruto egy puszit nyomott a homlokomra.
MI A FRANC??????Oké, meghaltam.
Vagy talán ez, jelenti szerelmesnek lenni?
Itt az új rész.Remélem tetszik!Bocsesz,hogy ilyen sokáig nem írtam!
