Szeretni akarlak

3 Rész

Már kezd hajnalodni. Egy szemhunynásnyit sem aludtunk. Egész éjjel kutakodtunk és kerestük ki lehet aki bántani akarja.

Valahogy az éjszaka alatt rá jöttem hogy igaza van Jasonnak. Nem kellene olyan bunkónak lennem vele, elvégre nekem kell megvédemem.

-hey... Logan jól vagy? -néz rám Brandon és megfogja a vállam.

-mi? Ja... Persze. Jól vagyok. -megrázom a fejem és Emmára pillantok.

-megtaláltunk a címet ahonnan hívták. Délután oda megyünk. De szerintem most mindenki pihenjen. -mondta és mohón rám pillantott.

-ahj~ igazad van. Megyek le fekszem. Nagyon fáradt vagyok. -mondtam kurtán és be mentem a pihenő szobába.

*Emma szemszögéből.*

Kezdek ébredezni. Hallok valami suttyogást, de még nem bírom ki nyitni a szemem. Ezután néma csend lett. Lassan ki nyitottam a szemem és senkit nem láttam. Fel ültem. Be voltam takarva egy fekete dzsekivel. Körbe néztem és csak Jason volt ott.

-Szia. Hogy aludtál? -pillant fel laptopjáról.

-Szia. Amm... Jól.-mosolyogtam rá halványan.

-Logan bent van a pihenőben. Ha gondolod be mehetsz hozzá. -biccentett az ajtó felé. Rá néztem az ajtóra és lassan fel álltam. Halkan oda mentem és be nyitottam. A kanapén feküdt és mélyen szunyókált. Be mentem és oda mentem hozzá. Egy darabig bámultam.
Olyan helyes és izmos. Miért nem szeret? Miért nem szerethet? Pedig én... Na mindegy.

Megráztam a fejem és ki indultam.

-várj.... -mély és rekedtes hangján szólt és megragadja a csuklóm. Hátra fordulok és leguggolok hozzá.

-sajnálom, hogy olyan goromba voltam veled. Csak... Még nem tudtam túl tenni magam a szakításon és feszült vagyok. Ne haragudj. -egy pillanatra el nézett.

-nem... Nem haragszom. Megértem hogy rossz. - hátat fordítva a földre ültem.

-engem a szüleim bántanak. Mármint nem úgy hanem.... Mióta itt vagyok nem kerestek és aggódom. Ez mind a hülye főnököm és hülye ötletei miatt van. Most miatta örökre itt ragadtam. Amit nem bánok mert Los-Angeles egy gyönyörű hely... De hiányoznak a szeretteim. Idegen helyen vagyok és ki tudja mi vár még rám. -fel húzom a térdem és megölelem. Logan nagyot sójatva fel ül és le ül mellém.

-Én is itt ragadtam. Mára már 4 éves ennek. Én is üzleti úton voltam és itt hagytak. Ekkor döntöttem úgy hogy el állok Maffia főnöknek. -mondta sóhajtva és a szemembe nézet.

-ammm.. az éjszaka alatt meg találtuk a címet ahonnan hívtak. Ma el megyünk a srácokkal meg nézni. -hirtelen témát váltott. Láttam rajta hogy nem szívesen beszél a múltjáról, így nem is faggatom.

-és én? -nézek rá értetlen fejjel.

-te itt maradsz addig. -mondja kurtán.

-és ha megtalálanak. Vagy ha be jönnek? Én akkor mit csináljak? Vagy ha megerőszakolnak? -teszem fel a sok kérdést és fel pattanok idegességemben. Logan is fel állt és elém áll.

-Emma figyelj.... -próbálja el kapni tekintetem.

-És mi lesz ha tényleg be jönnek? Nem lesz ön itt... Meg is ölhetnek. -aggódalmaskodom tovább.

-Emma figyelj rám egy picit. -fogja meg arcom és ezzel arra a kényszerít hogy a szemébe nézzek.

-nyugodj meg.
1 nem kell hogy magazz
2 tegezz
3ide senki nem juthat be. Az ajtó biztonsági zárral zár és tömör acél és vas az egész ajtó. Ezt még bombával sem lehet kinyitni. Ha nem nyitsz ajtót senki nem jut be. Oké? -mondja halál komolyan és szavai kicsit megnyugtatnak.