|16.|Út közben-|

280 18 32
                                    

...el sem telt egy félóra, a fiúk már egymást köpdösték kajával...valaki aludt, amíg a csicsa pics*k, próbálták felkenni a pofájukra azt a száz réteg vakolatot, és kedvencem az volt mikor pont akkor ugrott egyet a vonat, és úgy néztek ki mint egy elcseszett Pennywise utánzat, hála istennek, hogy csináltam képeket...éppen firkálgatok a füzetembe, mikor kedves Killua van olyan retardált, hogy nekem dől, miközben mélyen elvan merülve a telefonjában...
-Anyád...
-Mivan, vele? - nézett fel rám egy, "mostmegmivan?" arckifejezéssel...
-Mi a gyászban döltél, nekem?
-Mert kényelmes vagy...
-Kösz? - aztán folytattam a firkálást...majd úgy öt perccel később realizálom, hogy ez a gyász még nem is evett ma semmit...
-Éhes vagy?
-Picit... - mondja még mindig a telefonját bújva...majd előkutattam, egy szendvicset, és egy csokirobotot, amit direkt neki vettem, mivel tudtam, hogy szereti...
-Nesze, zabálj... - nyomom a kezébe a kaját, amire ő csak ilyen csillogó szemekkel nézett rám, majd a nyakamba ugrott, mint egy öt éves...
-Inkább tömnd azt a nagy pofád...
-Köszi anyu...
-Seggfej... - majd adtam neki, egy enyhe de most tényleg gyenge tockost...lassacskán, ahogy haladtunk, elkezdett nagy pejhekben szállingóni a hó...
-Fasza...
-Mi az? - néz fel Killua a telefonjából, kemény egy óra után először...
-Gondolom az erdőben méginkább esni fog a hó, és igen jól tettem, hogy olyan cipőben jöttem, ami egy kib*szott perc alatt át ázik...
-Szívás...
-És gondolom, olyan lacsakos lesz minden mint a szar... - ehez már nem fűzött hozzá semmit...szóval, Killua elkezdett, zabálni, hétpofára...hirtelen, olyan frusztráló érzésem, mintha valaki azt hiszi, hogy Superman, és a lézerszemével, átlyukasztaná, a fejem...értitek?...
-Killua, gec segíts má'!
-Mivan, már megint te balfasz?
-Valaki, lyukat akar égetni a pofámba a tekintetével...
-És?
-Segíts te faszfej!!!
-Ahhj, te lyány... - majd levette a pulcsiját, rám rakta, mint egy retkes takarót, majd a fejemet a lábára hajtotta...
-Most mit csinálsz... - mondtam, a rák vörös pofámmal, amit szerencsére nem látott, ez a gyász... legalábbis, remélem...
-Neked semmi sem jó?
-Eh... - megint eltelt egy kis idő...már szinte, majdnem elaludtam, mikor mint mindig a legjobbkor, irogálnak abba rohadt csoportba...már bánom, hogy létrehoztam...

//Chat Time//

-Mamapika💛: Na milyen az út?

-Cat Boi😼💙: Unalmas...

-Petrezselyem🌿: Nekem tetszik! :3

-Cat Boi😼💙: Hülye vagy, Gon...

-Petrezselyem🌿: Hé!

-Depis vok🖐🏻: Én Killuán alszok...

-Mamapika💛: Mivan?!😳

-Depis vok🖐🏻: Mármint, a lábán fekszem, és-

-✨pEdo bOhóC✨: Hát ebből már nem mászol ki...😏

-Depis vok🖐🏻: Bekaphatod🙂

-✨pEdo bOhóC✨: Én szívesen, csak az a palidnak nem tetszene!😏❤️

-Cat Boi😼💙: Rohadj kétfelé...

-Petrezselyem🌿: y/n úgy gondolta, hogy Killuára van dőlve! Nagyon cukik!❤️

-Mamapika💛: FÉNYKÉPEZD LE!!!

-Petrezselyem🌿: Már megtettem...van legalább, 82 képem...Úgy eszitek a GB-om, mint a Super Márió a gombákat!

-✨pEdo bOhóC✨: 😂😂

-Cat Boi😼💙: Ezt majd még bevasalom rajtad...

-✨pEdo bOhóC✨: Ajaj...Majd én megvédelek Ghon~❤️

•Always...{Killua × Reader} [HUN] •Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon