|Halloweeni-$pecial|

242 15 7
                                    

(Nem kapcsolódik a részekhez)
Késő esti, hideg, őszi szellő simogatja az arcom...az utcákon végigsétálva kifaragott tökök, fénye árad az aszfaltra...a parkban, városi Halloween, buli-t tartanak...nem szeretem az ilyesmitket, de most úgy voltam vele- "végülis jobb mint otthon ülni" ...meghát, hogy meglegyen a ✨feeling✨, be is öltöztem...(Rád bízom! ;3) fogtam egy kosarat, ami mellesleg az kosár amit a nagyim szokott elvinni a piacra, oszt jó van...igazából nem szándékozom cukrot kunyerálni a csóró polgároktól...azért, viszem magammal, mert ilyen vetélkedők lesznek, amikért kapunk valami cukrot...meg satöbbi...szóval már lassan lerohadt a lábam, mikor végre odaértem, a parkhoz...mindenhol világítás, és Halloween-tök...épp mentem volna be a tömegbe, mikor ismerős hangot hallottam mögöttem...
-Szia y/n...nem is tudtuk, hogy te is eljössz... - mondta az ördögnek öltözött, Kurapika egy kedves mosollyal...
-Hát, én sem...de aztán még is jobb itt lenni mint otthon, üln-
-Kurapika! Hoztam neked, innivalót... - szakított félbe a denevér jelmezt viselő Gon, miközben rohant már a szőkéhez...
-Arigatou, Gon...Killuát, hol hagytad?
-Elment a mosdóba...
-Leorio?
-Na őt nemtudom...
-Csak ne igyon semmi alkoholt... - csapott Pik a fejére, majd elfutott megkeresni LayOreo-t...
-y/n-Chan! - miután észrevette, hogy én is itt vagyok "heló" egyből a nyakamba ugrott...
-Nek-ed is szi-a Gon... - köszöntem, a már folytogatóan ölelő kis Petrezselyemnek...
-Gomene...neked is hoztam volna inni...nemtudtam, hogy jössz... - szállt le rólam, majd szomorúan nézett, rám...túl lelkiismeretes...
-Semmi gond... - mosolyogtam vissza, hogy egy kis boldogságot csaljak arcára...
-Booo!~ - ugrott valaki a hátamra aki kivételesen nem Gon, volt...
-AZ ANYÁD! - pofoztam volna meg a mögöttem lévő személyt, mikor hátra nézve láttam, hogy ez bizony csak a hópehely, vámpír cosplayben...
-Ohhh, basz-...mármint bakker, a szívbajt hozod rám...
-Szivesen... - majd gúnyosan, elmosolyodott, a rohadék...
-Oniii-Chan! Ne hozd rá, a frászt,
y/n-Chan-ra! - jött oda hozzánk a boszorkány kosztümös, kislány, névszerint Alluka...
-Jólvan...Gomen... - forgatta meg óceán kék szemét...
-Mivan, Killua...befenyít a hugod? - jött vissza Kurapika, egy Leorio-t ráncigálva...
-De mondom, hogy nem ittam!
-Előttem, húztál le egy, felest baszdmeg!...mármint... - egy jó kétpercre beállt, a kínos csend, tücsök ciripeléssel, mindenki olyan szinten röhögő görcsöt, kapott, hogy én szerencsétlen Killuába kapaszkodtam meg, nehogy összeessek
-Ez mit jelent bátyus?
-Ha nagyobb leszel elmondom... - mondta Killua fulladozva a nevetéstől...csóri Gon meg szintén nem tudta miről van, szó...miután abba, hagytuk, a vihorászást és oxigénhez is jutottunk, elmentünk jelentkezni a versenyekre...én helyi rajzversenyre, Kurapika és Leorio tökfaragó versenyre, És Gon, meg Killua kincskeresősre adták be a jelentkezést...(kincskereső- úgy képzeld el, hogy az egész parkban cukrokat, és kissebb ajándékokat, rejtenek el majd aki megtalál valamit megtarthatja...bónusz aki a legtöbb bizonyos, mondjuk karamellás cukrot megtalálja egy más ajándékba is részesül) Először a tökfaragó verseny, vette kezdetét, Kurapikáékon kívűl, még 26-versenyző vett részt...elindult az időkorlát...addig gondoltam eszek valamit...oda mentem ahoz a 5 méteres asztalhoz, ami csurig volt minden fajta kajával...de komolyan...őszintén nem is tudtam mit egyek...hosszas percek után megjelent mellettem egy Killua, aki szint úgy nemtudta mit vegyen le, arról bazinagy asztalról...
-Te sem tudsz dönteni? - kérdeztem...
-Nem...
-Alluka, hol maradt?
-Szurkol, Pik-nek...
-Értem... - kicsit, itt megállt köztünk a hangulat...mikor ő kezdeményezett beszélgetést...
-Mutassak valami nagyon menőt?
-Hát, felőlem rendben... - azzal megfogta a kezem és elkezdett futni, ezzel engem ráncigálva
-Mi a gyászt csinálsz?!
-Csak gyere... - mosolygott egyet, majd elvitt a park mélyébe...ott szint úgy kivolt világítva minden, és egy nagy dombra vezetett fel minket...az egész város látszott, onnan...
-Aztaa...
-Ugye? - mosolyodott el csillogó szemem láttán...
-Te honnan tudsz, erről a helyről?
-Sokat sétálgadtam itt régen...
-De nem kezdődik a kincs vadászat?
-Még van egy jó háromnegyed órám...neked a rajz verseny?
-Egy óra múlva, kezdődik...
-Akkor időnk mint a tenger... - majd leült a földre...én is követtem a példáját...együtt bámultuk a sötétbe borult várost, amit a lámpák fénye fest láthatóvá...a hold is magasan járt, már fenn az égen...hátunk mögött, ordító, zene még mindig hallatszott...de nem igen zavart...az már igen, hogy egy felettébb undorító aurát éreztem körülöttem...
-OoOooh...csak nem randevú?~
-Uhhh...már csak te hiányoztál...-mondtam a bohócnak, aki egy mosolyt adott válaszul, amitől elkapott a hányinger...
-Figyi, Hisoka téged még egyszer sem pereltek be zaklatás miatt?...
-Én már próbáltam...de nem fogadták el...-jött mellé Illumi...
-Akkor marad az SDF...
-Killu, gyere haza...
-A nagy lószart...-szólalt meg a mellettem ülő hópehely is, egy gúnyos mosollyal, ami azt súgta- ✨takarodjatokelmelegebbéghajlatra✨
-Egyébként...ti, hogy, hogy itt vagytok?
-Hisoka, tudta, hogy itt lesz Gon ezért elakart jönni...engem meg feltétlenül elkell ráncigálnia ide...
-Soha nem hittem volna, hogy ezt kimondom de sajnállak...
-He?!
-Csak nem féltékeny vagy, Killu?~
-Legszebb álmaiban sem!
-Gyere Illu! Keressük meg Gon-t!~ - Illumi még egyet intett, nekünk majd elment, azzal a gyásszal...
-Szegény, Gon...
-Pika majd vigyáz, rá...van neki valamilyen radarja az eszében, hogy megérzi, hogy ez az elmebeteg a közelben van, aztán jön az anyai ösztön...
-Mamapika! - nevettem el magam
-Az! - szállt be ő is a vihorászásba...miután, befejeztük a nevetést, beült közénk a kínos csend, tücsök ciripeléssel...ismét...éreztem, hogy vörösödik az arcom, és, hogy a gyomromban, hemzsegő rohadt, lepke rajt, lassan kihányom...
-y/n... - nézett rám, amire oda fordítottam a még mindig, égő pofám...nyomott egy gyengéd puszit a homlokomra, majd elmosolyodott...na itt már tényleg úgy voltam vele, hogy kiköpöm a gyomrom mert azok a rohadt lepkék, már csárdást járnak a gyomromban...
-Jól áll a paradicsom cosplay...-nevette el magát...én sokkos állapotban, ültém...végig kellett pörgetnem az életem, hogy végre leesen mitörtént...
-Kurapika! Megvan a kép!
-Mi a retkes gyászkoporsó?! Illumi te mi a büdös, francot keresel itt?! - kérdezte Killua...
-Kurapikával fogadtunk egy ezresen, ha lefotózlak titeket...
-Oké...-azzal felállt, és szépen lassan vissza ment a buli helyszínre...Mi meg csak egymásra néztünk Illumival...
-Kétségtelenül állíthatom, hogy nem marad belőle semmi...-mondta a gomb szemű hajas baba, miközben épp ránézett a telefonjára...
-Ezt honnan veszed?
-Hisoka küldött egy képet, hogy a helyi járőr, akik mellesleg azért vannak itt, hogy a kicsit túlzottan alkoholt fogyasztott emberek, nehogy valami, baromságot csináljanak...bár ez olyan, amit soha nem lehet megfékezni, de mindegy...szóval a helyi járőr fogja le Killuát, aki éppen rátámadt Kurapikára...
-...
-...
-Szerinted nem kéne nekünk is odamennünk?...
-De...Nagyon is...-a helyszínre érve az őrség még mindig az éppen, idegbajban szenvedő hópehelyt próbálta lefogni, amíg Kurapika, teljesen nyugodtan iszogatja, a Fantáját...Leorio, azt se tudja mivan, mert még egy vak is megtudná mondani, hogy seggrészeg...Gon meg próbálja Killuát nyugtatni...Hisoka meg tudja a gyász hol van...Illumival ismét egymásra néztünk...
-Szerintem rohadt gyorsan haza kellene, mennünk és letagadni, hogy mi valaha is voltunk itt, és, hogy ismerjük őket...
-Egyet értek...

|Szevasztok, drága híveim!😩🖐🏻Tudom, hogy itthon nem ünnepeljük a Halloween-t, de remélem evvel a kis ✨special✨-lal, egy kevéske hangulatot, tudtam csempészni vele a napotokba🎃

Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.

|Szevasztok, drága híveim!😩🖐🏻
Tudom, hogy itthon nem ünnepeljük a Halloween-t, de remélem evvel a kis ✨special✨-lal, egy kevéske hangulatot, tudtam csempészni vele a napotokba🎃...bár igazából azon kívűl, hogy egy Halloweeni bulin vannak, semmi köze az ünnephez de na!...
Nagyon szépen köszönöm, hogy sokan elolvastátok a könyvem💙...igyekszem aktivizálni magam más könyveimnél is, de, hogy őszinte legyek, csak ehez az irományomhoz, vannak konkrét terveim💅...próbálom hamarosan publikálásra keríteni, a partokat, de a tanulás mindenható, és tanáraim is rengeteg dolgozatot íratnak, és tartanom kell a lépést...Na mind1...Remélem tetszett ez a kis ✨izé✨...💙
Kellemes, Halloween-t mindenkinek!🎃
Sayonara~|

•Always...{Killua × Reader} [HUN] •Tempat cerita menjadi hidup. Temukan sekarang