Kényszerített szerelem

~2~

Ahogy Juliet bevonult a fürdőbe és becsukódott mögötte az ajtó Lucas még mindig széles mosollyal az arcán a tálcát megfogva vitte azt vissza a konyhára. 

Juliet a levéve ruháit lépett be a zuhany alá és engedte meg a forró vizet. Ahogy a haját nedvesítette be eszébe jutott, hogy valószínűleg Lucas volt az aki átöltöztette tegnap este. Erre a gondolatára Juliet csak elvörösödött és neki támasztotta homlokát a hideg csempének, amin már megjelent a pára. 

- Az istenit Lucas. - dörmögte Juliet és eltolva magát a faltól a samponért nyúlt. A kezébe nyomott egy adagot a barack illatú samponból és azt elkezdte beledörzsölni a hajába. Juliet halkan dúdolgatott a zuhany alatt  és közben észre sem vette, hogy a konyháról visszatért Lucas nem zavartatva magát leült a lecsukott wc tetejére.

- Az este bál lesz. - Kezdi Lucas mikor Juliet elzárja a vizet. Hirtelen jött felszólalása eredményéül azt kapja, hogy Juliet felsikít. 

- Szentséges ég, Lucas! Nem ismersz olyat hogy személyes tér? 

- És te nem ismersz olyat, alvás? - Kérdezi Lucas felháborodást színlelve az előző estére utalva. Juliet csak szem forgatva nyúl egy törölközőért. Nem szégyenlős már. Lucas már látta meztelenül. 

- Érezd jól magad a bálodon. - Mondja Juliet szarkazmussal a hangjába, hiszen tudja, hogy egy ilyen bálon minden liba rá fog mászni Lucas-ra. De, ez mióta is érdekli? Juliet makacsul rázta meg a fejét erre a gondolatra. 

- Pontosabban a bálunkon. - Mondja Lucas és azzal lendülettel feláll ülő helyzetéből és maga felé fordítja Juliet-et a derekánál fogva.  

A páros farkas szemet néz, és vár. Vár arra, hogy ki törik meg előbb. A préda és a vadász. Csak az a kérdés hogy ki, kicsoda. 

- Miért nehezíted meg ennyire a dolgom. Hm? - Kérdezi Lucas egyik keze Juliet derekáról átvándorol a  nyakára enyhén megszorítva azt.

- Üdv a klubban. - Válaszolja Juliet és elszakítva tekintetét Lucas tekintetétől ellépve tőle kiindul, vissza a szobába ahol gyorsan felöltözik és útját a kedvenc helye felé veszi, ami nem más mint, a könyvtár. 

Lucas nem megy Juliet után, hiszen tudja hová megy. Nem véletlenül követik az emberei Juiet-et mindenhova ahová megy. 

Juliet sóhajtva csukta be maga mögött a biztonságot nyújtó könyvtár ajtaját. Kis kora óta a könyvekben találta meg a menedéket anyja halála után, és ez évekkel később sem változott. Juliet mostanában sokkal többet gondol szeretett anyjára. Tudja, ha még élne akkor most nem itt tartana.  Akkor nem lenne belekényszerítve egy szerelem nélküli házasságba. Valóban szerelem nélküli lenne? Kérdezte magától Juliet.

- Milyen ostobaság. Nem szeretem Lucas-t. - Suttogta maga elé válaszolva saját maga által feltett kérdésre.

Juliet az egész napot a könyvtárban töltötte, csak az egyik szobalány zavarta meg nyugalmát ahogy hozta neki az ebédet. Mikor Juliet leemelte a fedőt, meglátott egy is kézzel írt üzenetet. 

Ebéd után, készülődj. 5-kor kezdődik a bálUNK.

A végén Lucas jellegzetes kézírása.  Juliet mérgesen ette meg az ebédjét és utána egy rakat könyvvel a hóna alatt indult meg a szobájuk felé.