𝘶𝘯𝘦𝘹𝘱𝘦𝘤𝘵𝘦𝘥 𝘤𝘩𝘢𝘯𝘨𝘦 •SZÜNETEL•

quickest job ever⚡

Konyhába beérve próbáltam magam nyugtatni, hiszen tudtam, hogy még lesz egy vitánk Totoval. A hotel étkező része telve volt az egész formula 1 csapattal, így amig maradtak csak a tányérokat cserélgettük előttük.
Mikor kiértem a konyhából a desszertekkel és Yukiék asztala felé vettem az irányt, láttam hogy a személy kit emlegetett nem volt ott. Egyből értette gondolkozásom és a mosdó felé mutatott, így gyorsan lepakoltam a desszerteket és arra fele vettem az irányt, tökéletes időzítéssel értem oda, ugyanis pont az ajtón lépett ki még az övét csatolva, így nekem jött.

Úristen, bocsánat! - tartotta fel két kezét mire rám nézett és szerintem kissé lefagyott

Jaj dehogyis, pont téged kerestelek. Csak szerettem volna megkérdezni, hogy milyen desszertet hozhatok, mert amit kértél elfogyott es új sütés miatt, várni kellene rá. - mosolyogtam
Nem egyébként dehogyis, az asztalon vár a desszert! - szedtem le a mellkasán lévő apró szöszt mire már végképp nem tudod megszólalni, úgyhogy el is indultam vissza

A csapat szép lassan elkezdett elindulni vissza a szobájukba, így gyorsan kapkodtuk be a tányérokat mi is a hölggyel. Kezeim tele voltak és indultam a konyhába, mire az egyik még lent ülő szólított meg én pedig hátrafelé figyelésembe neki mentem egy férfinek. Hirtelen kapta oda mindenki a fejét, én pedig tudtam, hogy nem csak kínos helyzetben, de bajban is leszek.

Had segítsek - guggolt le mellém a fiú miután észhez tért

Nem kell köszönöm, ülj csak vissza. - néztem fel rá és realizáltam, hogy a fiúval mindenhol összemegyünk.
Mond csak, melyikünk ennyire vonzó, hogy mi állandóan összetalálkozunk? - röhögtem mire ő is csak röhögni kezdett

Megkérdezhetem a neved? - nézett szemeimbe már ő is

Barbi - nyújtottam kezet, mire elfogadta és ő is közölte velem a nevét

KISASSZONY! AZ IRODÁMBA. MOST. - hallottam meg a főnököm kiabálását mire gyorsan elsiettem

Nagyon sajnálom Uram, kifizetem. - néztem a földet

Kisasszony, ez nem így működik. Az első napja, azt ígérte nem fogok csalódni, de jelenleg elégedett sem vagyok. - állt fel és indult el felém, mire egyre gyorsabban vert a szívem
Sajnos ki kell rúgjam, mert nincs hely hibázásra, menjen haza majd hívom ha esetleg szükség lenne Önre.

Visszasiettem az öltözőbe, gyorsan összekapkodtam a cuccaim és köszönés nélkül léptem ki a hotel ajtaján, becsapva magam mögött azt. Mikor az autómba ültem volna be meghallottam a nevem de kicsit sem foglalkozva vele csaptam be a kocsi ajtót magamra.

Barbi, várj! - jött az ablakhoz a francia

Pierre, ne haragudj. Szörnyű napom volt és semmivel sem foglalkoztam - húztam le az ablakot

Mikor a főnököd az irodába hívott szerettelek volna elhívni vacsorázni, és ez továbbra sem változott meg. Megadom a számom és majd hívj fel ha úgy döntesz valamikor, hogy eljönnél velem, nagyon örülnék csak szűkös az idő, mert - kezdtem el röhögni a hadarása közben, mire megtorpant

Pierre, szívesen vacsorázom veled - nyúltam ki az ablakon és megsimogattam hátát mire láttam a megkönnyebbülést az arcán

Holnap 8-ra érted megyek, öltözz csinosan! - integetett mire elindultam haza

Későre járt, mégsem tudtam kiverni a fejemből, hogy ennyi év után, ennyi gyötrelem és bánat után végre vacsorázni hívtak. Felmentem az instagramra ágyba fekvés után és hirtelen jött ötletként bekövettem Pierre-t, ha már a számát végül nem adta meg. Szinte egyből vissza is követett, ami nagy mosollyal töltött el. Mire bármibe is kezdtem volna bele, elfogott az álmosság és reggel 10-kor nyíltak ki szemeim.

A mai napra nem terveztem semmit, mégis összejött pár dolog, gondoltam valami szép ruhát veszek magamnak estére, így ebéd után el is indultam nézelődni. Sokadik boltba keveredtem be, ahol megpillantottam egy ismert személyt, pontosabban személyeket. Charles-t és Charlotte-ot, de nem mentem oda hiszen ki vagyok én, gondoltam magamban.
Találtam magamnak egy gyönyörű világos rózsaszín ruhát és egy hasonló smaragdzöldet is, elmentem felpróbálni őket és mikor a nagy tükörhöz léptem, hallottam egy kedves mondatot.

"de gyönyörű vagy, és ez a ruha teljesen te vagy!" - forgolódtam, hogy láthassam az előbb említett személyt, mire ismét megszólalt a lány

rólad beszélek! ne forgolódj, te vagy a csodálatos - mondta, mire végre szembe került velem a szöveg "írója"

Charlotte - csodálkoztam

Csodálatos vagy Barbi! - mosolygott rám mire mégjobban kikerekedett a szemem a nevem hallatán, szavak nélkül indultam közelebb és öleltem magamhoz szorosan mire Charles hangját hallottam meg.

Charlotte, megva - nézett ránk

Barbi, ismeritek egymást? - kérdezett

ÚRISTEN, VÁRJATOK MÁR, FEL SEM FOGOM MI TÖRTÉNIK. Sziasztok!! - örültem mint egy kisgyerek majd Charles-t is megöleltem

Gyönyörű vagy! - vágta hozzám már ő is

Jaaaj, köszönöm! Nem tudom, melyik lenne jobb egy randihoz. Milyen ruha illik egy autóversenyzőhöz? - csaptam a számra mire realizáltam, hogy ismerik egymást

Autóversenyzőhöööz? - nézett kérdőin Charles