Nyolcadik fejezet: Segítség!

27 2 0
                                    


Josh erősen szorította barátnője kezét, miközben haladtak folyosóról folyosóra.

-Ha vámpír lennék, hova rejteném azt a dolgot ami segít egy vérfarkason? /Morfondírozott Ray/

-Valószínű egy jól elrejtett, vagy védett helyre /Válaszolta Jessica/

-Mi van csak nem féltek? /Vicceskedett Emily/

-Ja bocsi, hogy mi nem vagyunk hulla fehér, vámpírok, mint a kedves szerelmes pár! /Gúnyolódott Jess/

-Ne féltékenykedj! /Adott egy puszit Ray Jessica homlokára/

Ezalatt Sarah vissza szaladt a vérfarkasokhoz, és előkapta a Richardtól kapott ezüst tőrt, amit érdekes módon eltudott viselni. Talán azért, mert nem volt teljesen vérfarkas, de ezt senki se tudja pontosan, csak annyit, hogy Sarah érzett valamit. Valamit amikor megpillantotta Tylert... volt egy furcsa érzete. Most is, mintha érezné Tyler szívverését, ami egyre lassabb. Odaérve megpillantotta, hogy leterítették, és fölé tornyosul a förtelmes szürke Georg. Nem gondolkodott egy percet sem, és egyből elhajította a tőrt, ami a farkas nyakába fúródott. Marcus észrevette a lányt, majd neki rontott.

Sarah nem tudott védekezni sem. A  hatalmas vérfarkas hanyatt lökte, és már a száját nyitotta, mintha leharapni készült volna a fejét. Ekkor hirtelen valaki, vagy valami ott lehetett a lány mögött, mert Marcus abba hagyta az acsarkodást, és visszavonulót fújt. Hátra fordult, de nem látott senkit.

Tyler is nagy nehezen felküzdötte magát négy lábra, de látszott rajta, hogy fáj neki. Fáj a mozgás.. még állni is alig tud. Bundáját vér áztatta el.. de megindult a kicsit arrébb szenvedő, már emberként fekvő Georghoz.

-Kérlek! Kérlek ne tedd! Sajnálom! /Könyörgött a közeledő, vicsorgó farkasnak, de hiába/

Játszi könnyedséggel távolította el a fejet, a még élő testről, majd dobta félre azt.

Farkasbőrbe zárvaDonde viven las historias. Descúbrelo ahora