Nem sokára útnak indultak. Az öreg elkísérte őket egy darabig, hogy bemutassa Tylert, a farkasbőrbe zárt fiát. Hajnal volt.. sötét.. hideg.. A város felől lehetett hallani, ahogy a vadászok készülődnek, és végérvényesen legyőzzék az óriás farkast. Ők nem tudták az igazat, csak annyit, hogy hatalmas, és valakiknek sikerül eltalálni, de nem ölték meg.
-Uram! Van okunk félni tőlük? /Sétált Emily a bácsi mellé/
-Marcustól, és Georgtól? Igen van, hisz ők a legerősebb vérfarkasok, és még rátett egy lapáttal a rengeteg génmódosítás amit rajtuk végeztek. Szinte lehetetlen legyőzni őket, ezért is kell Tyler. /Kapaszkodott meg a vállában/
Bő egy órája sétáltak, amikor egy barlanghoz értek. Ez kellőképpen el volt rejtve, ugyanakkor könnyen megközelíthető volt.
-Itt vagyunk! /Tette le táskáját a földre Richard (Tyler édesapja)/ -Gyere elő! Hoztam segítséget! /Kiáltott be a sötétségbe/
Még véget sem ért a visszhang, egy szempár villant fel a sötétben. Ő volt az. Szeme izzot a dühtől, léptei egyre jobban remegtették a talajt amint közeledett a csapathoz. A fényre kiérve megpillantották hatalmas termetét, gyönyörű bundáját, óríási tűéles fogait, miközben rájuk mordult.
-Nyugalom mi csak segíteni szeretnénk /Lépett elő Sarah, és mintha hozzá szokott volna már a hatalmas monstrumhoz, libbent elé./
-Az hogy lehetséges, hogy fehér szőr borítja? Nem hallottam még ilyenről! /Csodálkozott Ray/
-Senki se tudja! Pár évszázadonként meg-meg jelent egy-egy fehér farkas, de mindet csak születési rendellenességnek tudták be. Viszont én szentül hiszem, hogy van valami jelentése. /Érkezett a válasz az öregtől/
VOCÊ ESTÁ LENDO
Farkasbőrbe zárva
FantasiaTyler egy vérfarkas akit hosszú időre farkas alakba zártak, és egy karnyújtásnyira van a megoldástól. Segítségére érkezik egy csapat, és rátalál a szerelem. Nem várt fordulatok, meghökkentő bekapcsolódások.
