DreamNotFound-One shot

A sztori

-Kaarrll! Muszáj menneeem?-nyafogja, miközben barátja a fejére húzza kedvenc, halvány kék sapkáját.

George, Karl és Quackity még középsuliban találkoztak és azóta tervezték, hogy összeköltöznek. Ez sikerült is! Már két éve, hogy együtt töltik a karácsonyt.

-Hideg vaan! A nap is kezd lemenni!-néz ki az ablakon. A hó szép pelyhekben esik, ezzel fehér takarót hagyva a földön és a házak tetején.

A lámpák, a már lemenő nap fénye és a fehér, igazán szép látvány, gondolja magában George. Majd meglát két kóbor macskát játszani a hóban, amire egy mosoly jelenik meg az arcán.

-George! Egyedül nem tudok elhozni egy fát! Quackity meg tudod milyen! Jönnöd kell!

-Hey! Rátok szórok egy mexikói átkot!-megy oda hozzájuk az emlegetett szamár, egy kék, kötött pulcsiban alatta egy fehér inggel. Még nem öltözött fel?-húzza fel szemöldökét George.

-Ahhw Quackity! Tejszín habos az arcod! Hadd töröljem le neked!-mondja Karl, miközben odamegy Quackity-hez és egy könnyű mozdulattal letörli a foltot.

Quackity és Karl, már azelőtt barátok voltak, hogy megismerték George-ot.

-Ahw Karl! Ez de kis aranyos volt! De még mindig nem akarok menni!-néz ki újra az ablakon. Szép látvány, de még mindig hideg, gondolja.

George nem volt oda a hidegért, még a nagyon meleget sem szerette. Nem csoda hogy nem szeretne jönni, dörmögi a kis hang Karl fejében. De tudja mivel veheti rá barátját hogy eljöjjön.

-Ha haza értünk, csinálok neked forró csokit és hárman nézünk egy karácsonyi filmet! Mit szólsz?-Karl nagyon jól ismeri két legjobb barátját, tudja mikor mit kell mondani.

Mindig is szerette őket, még akkor is ha néha kicsit idegesítőek. Az a két jó madár a legfontosabb számára. Ezért tudja, George imád összebújva karácsonyi filmeket nézni és közben forrócsokit inni.

-Miért nem ezzel kezdted? Menjünk!-nyúl a kilincshez, mikor meghallja másik barátját, újra előjőve a nappaliból.

-De várjatoook! Én még nem vagyok felöltözve! Várjatok meeg!-kiáltja Quackity, fél lábon ugrálva, miközben próbálja felhúzni kedvenc karácsonyi zokniját.

-Aahhj Quackity! Mit csináltál eddig? Siess!-ezt mondja George, bár legbelül örül hogy még nem kell kimennie a hidegbe.

-Karl! Milyen jó sapid van!-néz Karl fején lévő ruhadarabra, miközben várják barátjukat hogy felöltözzön.

Karl és George egy véletlen során ismerkedett meg, de már akkor is nagyon megkedvelték egymást és hamar megtalálták a közös hangot.

Quackity-vel a legelején nem jöttek ki jól, mégha nem is beszéltek olyan sokat. Mondhatni Karl miatt lettek nagyon jóban.

-Köszönöm!-mosolyog rá. Karl-nak megtetszett az a sapi, amikor elmentek egyet kiruccanni a sok sorozat nézés után.

Ezért barátai úgy gondolták, hogy megveszik barátjuknak, egy úgymond elő ajándéknak, és egy amolyan "bocsánat, amiért kicsit felgyújtottuk a konyhát" dolognak. Hosszú sztori.

-Mehetünk!-lép oda hozzájuk Quackity, mostmár kabátban, és Karl egyik sapkájával a fején. A nyaka körül pedig George egyik sálával. Ahh, ez a srác, gondolja Karl. George egy "ez most komoly?", nézést küld Quackity-nek, majd egy mosollyal az arcán megrázza fejét.

-Menjünk!-mondja, majd azzal a lendülettel elindulnak. A vásár nem volt messze, ezért úgy döntöttek gyalog mennek, aminek George rendkívül örült.