Elvesztettem

Liyue

Sok szép helyet láttunk nagyon gyönyörű volt. Ahogy be értünk Liyue-tbe , hallottuk, hogy lesz valami előadás így hát a főtére mentünk hátha ott lesz. Mikor odaértünk láttuk, hogy sok ember körül vett valamit csak én nem láttam mert kicsi vagyok. Megkérdeztem Tomot mit lát, és ő arra azt válaszolta, hogy Mrs. Nigguang volt ott és mellette biztos a szolgái. Közelebb mentem és úgy már mindent láttam. Az előadás lenyűgöző de majd a bátyám szakította meg azzal, hogy mintha valahova surrant volna én nem haboztam mentem oda hozzá és ahogy oda értem csak azt súgtam, hogy:
-mire készülsz?
-csak siess, ellopták a pézünket és én vissza szerzem-válaszolta és ment a rabló miatt. Szerintem valami tiltott helyen voltunk mert csak örök voltak de Tomo bátyám nem habozott ő tekerte a rabló után. Majd a rabló elhagyta a pénzünket de ment tovább. Erre Tomo megáll és felveszi, én is megálltam de elejtettem a táskám és azt észre vették az örök is. Az egyik őr ezt mondta:
-HÉ IDE NEM SZABAD BEJÖNI!-És az örök jöttek hozánk. Tomo erre a lándzsát vett elő.Én nem tudtam, hogy harcolni készölünk ezért én a kardomat vettem elé. Mire harcba mentünk volna de mögöttünk három vízes nyíl az örökhöz megy és majd egy ugrással megjelenik és még pár nyílat elött mivel sikeresen kivette az örök kezéből a lándzsát. Az íjából kard lett és egy két erősebb ütés után földre tudta teríteni a őröket. Ránk nézet és mondta, hogy:

-Gyertek utánam.-Erre Tomo és én egymásra néztünk és követük a fickót és elmenekültünk hála a férfi miatt. Majd egy zsákutca elejénél megálltunk. Az ember ki megmentett rá nézet és ezt mondta:

-Na haljam hogy kerültettek ide?-Erre én csak ezt mondtam:

-Inkább ki vagy?

-Hívjatok Childe-nak, és ti?

-Én Tomo vagyok és mellettem pedig a kisöcsém-Mondta Tomo a bátyám mire Childe megfogta Tomo kezét, és kezet rázott vele:

-Örülök a találkozásnak, de akkor elmondjátok, hogy miért vagytok itt?

-Hát valójában kalandozni indultunk és Liuye-d sem maradhat ki éééés hát igen

- Meg persze köszönjük, hogy megmentettél- Mondtam közben.

-Á semmiség, de van szügségetek körbe vezetésre?

-Az egy kicsit sem bánnánk, Childe - válaszolt Tomo

- Remek! Neki is foghatunk csak Zhongli barátomnak megígértem, hogy elmegyek egy ebédjére, velem tartottok? Majd én állom a ti részetek

-Sajnálom de én nem jövök - jelentettem ki komoly arccal

-Aaaa kisöcsi! ez most nem olyan lesz mint ami volt Monstand-ben - Bíztatott a bátyám

-Hmmm, nem bocsi én addig körülnézek.

-Onaaaaa, jól fogunk szórakozni!

-Engem inkább a város érdekel

-Hát jó- Adta fel a bátyám. Én egyet intettem és mentem bolond fele. Liyue ugyanúgy gyönyörű volt mint ahogy a könyvekben írták le. Sokat olvastam a világról és azon belül Liyue-ről. Mindig is nagyon érdekes kultúrálja volt Liyue-nek és ez lenyűlgözött. Arra fele járt egy alacsony hosszú fekete hajú, piros szemű lány kinek úgy egy pásztoros öltözette volt. Olyan ismerős volt a kinézete majd rájöttem, a fiatal hölgy az Yunjin volt. Mindig is rajongtam iránta mert nagyon tehetséges. Elkápráztató táncával és gyönyörű hangjával minden lakót lenyűlgöztetett. Oda mentem autógrammot kérni mert szerintem csak most fogom látni majd soha többet:
-Elnézést - Mondtam egy kicsit zavarottan.
-Oh, kérlek ne magázzál engem. Nem szeretem ha valaki magáz engem.
-Értem Bocsi
-Valamiben segíthetek?
-Autógrammot akartam kérni, nagyon rajongók érted. Sokat hallottam rólad és azok mind lenyűlgöztek
-Nahát ez lenyűgöző, ide valósi vagy?
-Nem, csak egy időre jöttem ide
-Akkor honnan származol?
-Hát én Cannibal szigeten éltem
-Vagyis nem oda valósi vagy?
-Igen
-Akkor? Egyépként nagyon sajnálom,hogy csak úgy kérdezősködök
-Semmi baj
-Mert nagyon szimpatikus vagy
-Oh, annak örülök, és vissza térve Inazumában születtem
-Ah! Az nagyon jó , nagyon szeretem Inazumát
-Azt én is, de ugyanúgy Liyue-tett is
-És akkor oda tartasz?
-Oda is, valójában a bátyámmal egy világkörüli útra megyünk
-Azta!
-Igen, már régóta megakartuk látogatni és könyvet olvasni róla
-Ez lenyűgöző! Na de ne csak itt álljunk, gyere tudok egy nagyon jó helyt , vagyis ha akarod.
-Persze szívesen- Ezután Yunjin megmutatott egy jó kis helyt ahol az ég nagyon jól látszott, és ez azért volt jó mert már lassan sötétedett. Így majd egy gyönyörű égboltot kaptunk. Sok beszélgetés után majd egy dolog szakította megy. Az ég beborult és egy vízi szörny bukkant elő a vízből.
-Ez mi? -Kérdteztem zavartan.
-Ezt én is kérdezhetném.
-Gyere nézzük meg- Javasoltam és indultunk le az útra hátha kapunk több információt. A helyzet egyre jobban romlott és már az örzök is megjelentek. Majd a le értünk csak a lebegő Jade Chamber-nél egy mágiából készült harc aréna jelen meg. A megmentők ott elhelyeszkettek és elindult a harc. Leírni se tudtam amit látok. Yunjin is csak csodálkozzot. Ami utána történt na az volt a hab a tortán. Megláttam Tomo bátyámat a harc térnél. Levoltam sokkolva, hogy hogy ott van? Mi történt,hogy oda keveredett? Nem értem, és csak áltam és áltam. Lassan már állni se tudtam. Eztet Yunjin is észre vette:
-Minden rendben?- Kérdezte a lány egy kicsit aggódva.
-A a a az.. ott?.. Tomo?..- Miután ezt kimondtam elájultam. Igen, nem bírtam tovább nagyon kész voltam. Mikor felébredtem egy ágyban kaptam magam. Kinéztem és reggel volt, minden rendben volt az éggel. Lassan felálltam és kimentem a szobából. A hálószoba kívül a nappali és a konyhát egyben láttam. A konyhában Yunjint a nappaliban a bátyámat, a kanapén szundikálva. Mikor megláttam testvérem gyorsan oda rohantam hozzá megvizsgálni,hogy jól van-e.
-Jól van ő- Mondta Yunjin nyugottan.
-Fhuu.. értem de hogy hogy nálad vagyok? Mi történt?
-Mikor megláttad a bátyádat a harc téren össze estél. Valaki felhozott hozzám majd a testvéredet tájékoztattam,hogy mi történt veled és felajánlottam, hogy pihenjen itt. Nagyon jól teljesített a bátyád szerintem külön egy hős
-Aszta, mennyi dolog történt míg én nem voltam észen
-Hát igen, csináltam reggelit. Kérsz?
-Igen ha szabad- Majd Yunjin bekísért a konyhába és asztalt terítettünk. Én és a lány neki fogtunk enni és mit ne mondjak, isteni volt. Reggeli után Tomo és felébredt és ő is jött enni. Azután megköszöntük a szálást és a reggelit majd útnak indultunk a következő útnak.