Nem Tudom Meddig, Vagy Mikor Láthatlak Még (Tommyinit X Reader)

Találkozunk még?

Végre itt volt a nyári szünet. (y/n) végre elutazhatott Angliába, amire egész évben gyűjtögetett. Nem igazán volt más a széljárás, de ahogy belekapott hajába a friss szellő, azt arcába fújván... Úgy érezte otthon van. Még akkor is ha ez nem is volt igaz. Az arcvonásai lassan mosolyra húzódtak. "Anglia mi"?

Ekkor megütötte az orrát a Londoni szmog. Ez visszarázta a valóságba. Ugyebár nem Londonban akart megszállni, de a repülőjegyet oda vett. Hisz spórolnia kell ha egész nyáron ott szeretne maradni. És igen. Ugyebár a repjegy oda olcsóbb volt, de azzal nem számolt hogy a városban való közlekedés sokkal drágább lesz. végül is rosszabbul jött ki mint ha a drágább jegyeket vette volna meg.

Oda is ért egy kis tengerparti házhoz. ami nevezetesen pont az amit lefoglalt a nyári szünetre. kívülről egész tetszetős volt. Nem tűnt túl nagynak, de egy embernek pont elegendő. ahogy a külsejét csodálta, egy idős pár lépett ki abból. A pár intett, (y/n) pedig követte őket. A lány lepakolt a kanapé mellé. Az 1. este itt fog aludni mivel a házaspár csak reggel tud indulni. Nem lepődött meg. Pont így volt megbeszélve. A pár körbevezette a házban. Jól tippelte. A belülről sem volt túl nagy. Pusztán egy konyha-nappali a földszinten, egy fürdő az emeleten, és azzal szemben a hálószoba. Érdekes módon kicsit sem volt "nagymamás" ahogy (y/n) számított rá. Sokkal inkább modern. Amit mondjuk nem is bánt. Ekkora már 8 körül járt az idő.. a pár pedig kora reggel szeretett volna indulni, szóval nem tétováztak sokat, azonnal jó éjt kívántak a ház bemutató után, és felmennek az emeletre. (Y/n) levetette magát a kanapéra, majd előkapta fülhallgatóját és telefonját.. Nem tudta mit csináljon, de aludni nem tudott. -valószínűleg az idegenek jelenléte miatt.
(y/n) egy ideig  elvolt azzal hogy azon a kényyelmesnek egyáltalán nem nevezhető kanapén, de egy ponton megéhezett.Egésznap nem evett semmit sem. Egyszerűen nem volt ideje. Még a várost sem tudta igazán megnézni. A főzés esélytelen volt, hisz nem akarta felébreszteni a párt... "Akkor marad az utcai kaja". Ezzel a gondolattal -ha bár papucsban de- neki vetette magát az külvilágnak. Nappal habár meleg volt, estére a tenger igen csak lehűtötte a levegőt, szóval azonnal megbánta hogy nem vett fel pulóvert.

A tenger mellet sok kajás stand volt (y/n) szerencséjére. Viszont ilyen késő este mind zárt. A lány nem adta fel. haladt tovább, és a part végén meg is pillantott egy hamburgerezőt a varázslatos " nyitva "felirattal rajta. Örömében odarohant. Ilyenkor már nem akart neki állni egy egesz hamburgernek, szóval csak krumplit rendelt, majd azzal le is ült a sötét partra, és nekikezdett. A tenger teljesen elvarázsolta. Csak az akadályozta meg a teljes elbambulástól, hogy nem teljesen volt ritmikus annak mozgása.

-Kiesika krumpli a szádból kislány!- hallott egy erős britt akcentussal megáldott fiút. Ijedtében hátraesett. Sikeresen megtámasztotta kezével magát,de a krumpli ténylegesen a homokban landolt. Az alak felé pillantott. magas volt. nem borzasztóan de bőven nem volt alacsony. Tényleg sötét volt de az útról szűrődő fény annyira megvilágította hogy lássa szőke göndör haját.. valami fura pulcsi volt rajta... és a szemei.. azok a gyönyörű kék szemek.. azt hitte csak képen léteznek ilyen varázslotos  színek, és lám.. itt van egy elötte.

- Micsoda pazarlás!- hajolt le a krumpliért,azt felvette majd a lány kezébe nyomta- Nem kellene tele szemetelni ezt a gyönyörű tengerpartott nem igaz?- Kacsintott egyet, majd amint megérezte a lány kezének hidegségét nekiállt vetkőzni. Levette a pulcsiját, majd azt odanyújtotta. (y/n) tétovázva de érte nyúlt.

Ekkor hátulról kiáltás hallatszott.

-TOMMY! GYERE MÁR! HA NEM ÉRÜNK HAZA 11 ELŐTT ANYÁM MEGÖL! - Láttak egy alakot integetni az útról.

-Asszem húznom kell Néma Lady! -mosolyodott el majd elkezdett az alak irányába futni.

- V-VÁRJ! .- kiáltott a lány mire hátranézett. Felemelte a kezében lévő pulcsit és halkan megkérdezted - M- miért?

-Miért? Csak nem hagyhatok egy hölgyet fagyoskodni! - Mosolygott, majd folytatta útját. Nézte ahogy azzal a sokkal alacsonyabb alakkal lassan kilépnek a látóköréből. Szíve nagyot dobbant.. "Mi volt ez?" A mosolya, a hangja.. Vagy akár az akcentusa..- Akármilyen nevetségesen is hangzik-.

Egy kis mosoly csúszott az ifjú lány arcára.. Belebújt a pulcsiba, annak nyakát orrára húzta és beszívta illatát. ".Találkozunk még? Tommy.." Gondolatára egész teste megremegett... "Talán még mindig a hidegtől van? "