Ma Fruzsi ébresztett, meglepően könnyen keltem fel. Ő már fel volt öltözve, a sminke is kész volt. Míg ő elment Dominikot felkelteni, én a fürdőbe haladtam. Tegnap már kiválasztottam a ruhámat, így néz ki:
Lájtosan kisminkeltem magam:
A hajamat csak megfésültem és szabadon hagytam.
Gyors kis reggeli volt ma, anya pirítóst csinált, mert Klaudia már tegnap este elment hogy az új villában berendezze a konyhát. 20 perc múlva már mindenki vette a cipőjét, és mentünk ki az autónkhoz. Thomas már várt minket és nemsokára a reptéren álltunk.
-Viszlát Norvégia- suttogtam. Fruzsi hallotta és halványan mosolygott rajta.
Még egyszer visszanéztem mielőtt beszálltam a gépbe.
-Jössz már hugi?- kiabálta Fruzsi. Gyorsan beugrottam és oda ültem mellé. Beszélgettünk míg én be nem aludtam. Épp elkezdtünk egy filmet nézni, de én az első 5 percnél tovább nem bírtam. Az egész utat átaludtam, vagyis amíg Fruzsi fel nem ébresztett. Landoltunk, kiszáltunk és most itt állunk a Budapesti reptéren, egy autóra várakozva.
A fuvar 20 percet késett a forgalom miatt, de végül eljutottunk a villához.
Január 6:
Nagyokat ásítozva ébredtem. Eddig minden nap pakoltunk. Nem gondoltam hogy ennyire sok cuccunk van. A hely kicsit szükösebb volt mint a másik házban. Még mindig külön szobáink voltak, de kisebbek mint azelőtt. Engem ez nem igazán zavart, de a többiek..hát kicsit zokon vették.
Mentem felöltözni, pár ruhámat még az egyik dobozból szedtem ki. Végül ezt vettem fel. Úgyis csak itthon leszek:
A sminkemet meg se csináltam és a hajam simán fel volt fogva.
Reggeli előtt ébresztettem fel Fruzsinát, mentem volna be Dominikhoz is, de ő már lent várt az asztalnál. Olyan volt mint amikor megkaptuk a híreket hogy elköltözünk. Csak most müzlit ettem és nem gofrit.
Én már majdnem kész is voltam az evéssel mikor Fruzsi végre lejött. 20 perc. Még mindig nem ette meg a reggelijét. Elegem volt, felmentem a szobámba. Vagyis mentem volna, ha az úton oda nem esek fel Dominik egyik nem kipakolt dobozán. Felkeltem, s mentem tovább. A laptopomat az ölembe vettem. Újra egy menhej weboldalán találtam magamat. Most egy Magyarországon lévőt böngésztem. Norvégiában ismertem kettőt a közelemben, sosem mehettem el oda, de adományoztam az oldalukon át. Végre találtam egyet. Egy szép kisfiút. Jajjj mit meg nem adnék érte!
Már évek óta szeretnék egy vadászgörényt. Vagyis kettőt, mert őket persze minimum párban kell tartani. De a lényeg az, hogy a szüleim sosem engedték. Már mindenhogy megpróbáltam őket meggyőzni, de hiába.
~D
YOU ARE READING
A Szent Johanna Gimi,máshogy...
Fanfiction...Avagy mi lenne ha én és a legjobb barátnőm lennénk a főszereplők! (Ezt ketten írjuk,hogy ki írta a személy szemszögéből tudjátok majd. Vagy a végen lesz egy '-F' vagy '-D') A képeket nem mindig találtuk meg a szereplőkről és így néha helyettesíte...