Egyszer volt, Hol nem volt

15 1 0
                                    

Nem is tudom mit írjak. Igazából, régen volt, hogy ide publikáltam, ami nem tudom mennyire tűnt fel az utóbbi időben. Szerintem a létezésemről is elfelejtkeztetek. Na de, ha most vagy itt először, akkor hadd mutatkozzam be egy kissé: Ryan vagyok. Nem vallom magam feministának, sem hímsoviniszta baromnak. Csak szeretek olyan dolgokról beszélni, ami megbotránkoztat. Baj ez? Eléggé. Le fogok róla szokni? Nem hinném. Na de, lássuk is a történetek, kínos szituációkat, amiket összegyüjtöttem:
Ehhez a történethez egy dolgot kell tudni: távközlési technikumba járok. Ez egy dolgot takar: az iskola kilencvenkilenc százaléka fiú. Innentől nem sokat kell magyaráznom, hogy a világos nadrág ilyen helyzetben nem, hogy nem egészséges, de nem is ajánlott. Viszont én bátor voltam, és úgy gondoltam megéri. Hiszen, mi baj történhet? A lényeg, hogy teljesen átáztam, és elég szép kis hazautat kellett megtennem a csodálatos magyar BMV-vel.

A következőt igazából nem tudom minek nevezzem. Hiszen, mint mondtam nem én leszek a legfeministább ember akit a bolygón sétálva látni fogtok, de nem fogom tagadni, hogy egy-két dolog nekem is szemet szúr. Vagy éppen fültanúként élem meg. Ez történt egy könyvesboltban is. A mögöttem lévő fiú páros a nőkről, és mint kitalálhattátok, a női baj szépségeiről beszéltek. Mire leszólítottak, hogy miért is nem kéne éppen fürödni, ha megvan, hiszen olyan büdös akkor lent. Mire óvatosan próbáltam megtudni, hogy ezt mégis honnan, és mikor tudták meg, hiszen nem néztek ki többnek 13-15 évesnél. Magyarul, nem éppen kéne ilyen dolgokkal tisztában lenniük, mert ilyenkor még az iskola az első (legalább is, az én fiú osztálytársaimnak...néha.) mire elmagyarázták, hogy ez nekik egy dogához kell. Nem hittem nekik, de elmagyaráztam, hogy az felerősítheti a vérzést, de ilyenkor is nyugodtan meg lehet mosni, csak óvatosabban. Mire egy nyugodt sóhajt kaptam, majd ezzel távoztak is.

Sajnálom, hogy ilyen rossz történetekkel szúrom ki a szemeteket, ilyen nagy kihagyás után, de lassan jönnek a vizsgáim, és nem igazán van időm ehhez. De, ha van sztoritok, és megbíztok bennem annyira, hogy elmeséljétek, szívesen fogadom.

2022.01.09

Has llegado al final de las partes publicadas.

⏰ Última actualización: Jan 09, 2022 ⏰

¡Añade esta historia a tu biblioteca para recibir notificaciones sobre nuevas partes!

SEGÍTSÉG, A MÉHEM MEG AKAR ÖLNI| avagy havi-bajos dolgok tárháza Donde viven las historias. Descúbrelo ahora