BANANA FISH HAPPY ENDING

1. fejezet

"Ash... Végül csak nem jöttél el... Tudom, mit érzel. Tudom, hogy az én érdekemben nem jöttél el... De engem megőrjít a fájdalom. Mondd, te kibírod?"

"Ash-

Halálra aggódom magam, mert nem láttam, hogy jól vagy-e.

Ahogy mondtad: Mi két külön világban élünk. De tényleg így lenne? Bár eltér a bőrünk és a szemünk színe, sőt, még a szülőföldünk is más, még is barátok lettünk. Nem ez számít talán?

Őszintén örülök, hogy eljöttem Amerikába. Annyi emberrel találkoztam! De ami a legfontosabb... Találkozhattam veled.

Annyiszor kérdezted, hogy nem félek-e tőled. De sosem tartottam tőled, egyszer sem. Ami azt illeti, mindig is azt gondoltam, Te szenvedsz a leginkább. Egyszerűen mindig így éreztem. Különös, nem? Mikor sokkal okosabb, magasabb és erősebb vagy nálam. De mindig úgy éreztem, hogy meg kell védjelek. Vajon mitől akartalak megvédeni?

Emlékszel? Meséltél nekem egy leopárdról, ami egy novellában szerepelt. Azt mondtad, szerinted tudta, hogy számára már nincs visszaút. Erre én azt feleltem, hogy te nem leopárd vagy. Meg tudod változtatni a sorsod.

És nem vagy egyedül. Itt vagyok melletted. A lelkem mindig veled lesz.

Sayounara, Amerika... Sayounara, New York... De tőled nem búcsúzom el, Ash. Tudom, hogy látjuk még egymást. Nem számít, milyen messze vagy... Te vagy a valaha volt legjobb barátom."

****

-Elnézést!-mondta egy nő egy, az asztalon fekvő fiatalnak. -Ide nem aludni járnak az emberek.-sóhajtott majd ezt annyiban hagyva elment- Biztos szépet álmodik...

Csak telt és múlt az idő, de a fiú még mindig nem kelt fel. Lassan közeledett a záróra. A könyvtáros megközelítette, megrángatta a vállát, de semmi sem változott. Kicsit felegyenesítette, és csak ekkor látta meg, a fiatal ruháján szétterülő hatalmas, vörös foltot. Hamar észbe kapott, és hívta a mentőket, akik nem sokára meg is érkeztek. Befektették a fiút az autóba, majd infúzióra kötötték. Az egyik fiatalabbik mentős, megnyugtatta a nőt, és feltett neki pár kérdést.

-Nyugalom hölgyem! Nem lesz semmi baj, mivel még pont időben értesített minket.

-De....De a fiatalúr...-dadogta a nő-Nagyon sok vért vesztett?-kérdezte, mire csak egy bólintást kapott válaszul.- De ugye minden rendben lesz?

-Megteszünk amit csak tudunk, annak érdekében, hogy így legyen. De most megkérném, hogy válaszoljon pár kérdésemre.

-R-rendben. - mondta a nő.

-Első: Ismeri a fiút?

-Nem igazán. Mármint személyesen nem.

-És esetleg azt tudja, hogy mi a neve? - a könyvtáros csak megrázta a fejét.

-Maga itt dolgozik, ugye? - bólintás- Látta már itt a fiatalembert?

-Ami azt illeti, rengetegszer járt már nálunk. Minden héten bejött, legalább egyszer. Olyankor elég zaklatottnak tűnt.

-Rendben asszonyom. Köszönöm, hogy felhívott minket és, hogy válaszolt a kérdéseimre. Most megkérném, hogy menjen haza, és pihenje ki magát. - mondta a mentős. A nő úgy tett, ahogy mondták neki.

Még aznap ellátták a fiú sebeit, és meg is műtötték. Az orvosok szerint nem volt sok esélye a túlélésre, tekintve, hogy mennyi vért vesztett. Találtak egy hozzá passzoló aktát, amiben leírtak pár dolgot róla.

Név: Ash Lynx
Születési név: Aslan Jade Callenreese
Nem: férfi
Születési dátum: augusztus 12, 2000
Anyja neve: ismeretlen
Apja neve: Jim Callenreese

****

Másnap reggel, mikor az orvos felmennt, hogy megnézze, mi a helyzet vele, nem tudta felkelteni. Először hagyták, biztos csak alszik, de amikor már külső ingerekre sem reagált, akkor megállapították, hogy a fiú kómába esett.