BTS oneshots

Nem várok tovább...- Yoongi 18+

Lassan nyitottam fel pilláimat, és sűrű pislogásokban próbáltam élesíteni a homályos látásom. Álmosan felülök, és a homlokomhoz kapok. Szét megy a fejem. Körül nézek a szobában, hol vagyok? Valami hotelszobának néz ki... egy franciaágyon ülök, egy pasztel világos barna színű szobában. Fogalmam sincs hogyan kerülök ide.

Jesszus!
Gyorsan lenézek magamra, és a paplan alá. Oké, van rajtam ruha. Szóval nem mentem fel egy random palival egy hotelszobába. Igaz? Remélem. Mivel van rajtam ruha, ami nem éppen az enyém, de nagyon remélem ez csak mellékes tény. A lényeg hogy nem vagyok meztelen. Egy fekete pulcsi van rajtam, amibe azt hiszem háromszor is bele férnék. Ekkor tompa kopogást hallok. A hang irányába kapom a fejem. Az ott található ajtó kissé nyitva van, viszont nem innen jön a kopogás. Valahonnan kívülről. Ekkor meghallok egy mély férfi hangot is:

-Megyek!

Ez a olyan hang ismerős... viszont nem tudom beazonosítani. Óvatosan talpra állok, és közelebb settenkedek az ajtóhoz. Kikukucskálok rajta, és tudatosul bennem, hogy nem egy sima hotel szobáról van szó, hanem egy luxusról. Ajtó csukódást hallok, és lépteket.

A férfi előlép az egyik fal takarásából, én pedig a szemeimet szűkítem össze, hogy jobban felmérjem. Fehér rövid ujjúban és fekete szűk nadrágban sétál egy hatalmas tállal ami tele van pakolva kajával, majd leteszi az asztalra. Az ujjait néhány gyűrűvel díszítette, a nyakán meg vagy öt fajta lánc lóg. Rá sem kell néznem az arcára... azonnal tudatosult bennem kinek a hotelszobáján vagyok. A szívem hevesen kezd el zakatolni.

Min Yoongi.
A bátyám bandatagja.

Najó ezt most tényleg nem értem. Hogy kerülök ide?Hozzá... az agytekervényeim keményen dolgozva megindulnak én pedig próbálok vissza emlékezni mindenre ami tegnap történt.

A legjobb barátnőmmel, ChaeYeonggal elmentem bulizni egyet, mivel Chae azt mondta végre élnem kell. Nos igen, szakítottam a barátommal akivel 4 éven keresztül együtt voltam. Jóformán semmit sem engedett meg nekem. Nem mehettem bulizni, hosszabb időre a barátaimmal sem mehettem sehova, nem vehettem fel kihívó ruhát, és semmi egyebet. Nem tetszett hogy így viselkedik, de együtt voltam vele, mert nem akartam rá gondolni. Arra a férfira, akinek éppen a hotelszobájában állok. Csakis miatta kezdtem akkoriban el randizni a mostanra már exemmé váll SangHoonnal. Viszont egy idő után megromlott a kapcsolatunk, nekem meg elegem lett.

Na mindegy, nem is ez a lényeg, hanem az hogy tegnap mi történt. Addig minden emlékem tiszta, hogy elmentünk bulizni, táncoltunk, nevettünk, ittunk, sokat ittunk. Aztán el akartam menni a mosdóba. Onnan pedig már itt ébredtem. Hogy eközben mi történt fogalmam sincs. Teljes filmszakadás. Hogy mégis hogyan találkoztam Yoongival, miért hozott ide és mi történt az éjjel... nem tudom.

Sóhajtok, majd végig nézek magamon. A felső amiről feltételezem, hogy Yoongié a combom közepéig ér, úgyhogy takar mindent amit kell. Viszont magam öltöztem át, vagy segített? Talán történt valami? Kinézem magamból hogy teljes részegen elvesztettem a fejem, és nem törődve a sok okkal -hogy mi ketten miért is nem illenénk össze- rá vetettem magam. Megrázva a fejem, annak érdekében hogy jobban magamhoz térjek, kinyitom az ajtót. Yoongi meghall, ezért abba hagyja minden tettét, és felém fordul.

-Ó, szia MiSun.- mosolyodik el kedvesen.- Azt hittem tovább fogsz aludni.- néz le a kezén levő órájára.

-M-Miért hány óra?- remeg meg kissé a hangom, még én magam sem tudom miért.

-Nemsokára dél.- von vállat.- De ha figyelembe vesszük, hogy csak reggel hét körül aludtál el, egész jó időben vagy.- teszi még gyorsan hozzá, amikor meglátja a tágra nyílt pupilláimat. Mindig is korán kelő voltam. -Na és hogy vagy? Fáj a fejed? Rosszul vagy?- jön közelebb.