Domino /Hwang Hyunjin ff.\ befejezett

5

És......elkezdett csörögni. Magamban átkozodtam hogy ki a fene lehet az de csak Seungmin volt.
-Igen?-kérdeztem suttogva
-Nem baj ha itt alszik ma valaki?
-Dehogy- mondtam majd bontotta a hívást
-Ezért fel hívni !-motyogtam magamban.
Az oldalamra fordultam és egyből el nyomott az álom..

Felkeltem. Rá néztem az órára ami 1:16 órát mutatott. Fel akartam kelleni hozni vizet magamnak de nem tudtam. Egy kéz a derekamra fogta és valaki a nyakamba szuszogott. Nem tudtam ki az de amikor meg fordultam akkor láttam hogy Hyunjin volt az. Olyan közel volt hozzám hogy késztetést éreztem arra hogy meg csókoljam. Persze még most sem vagyok oda érte de elkell ismerni hogy kurva helyes. Ahogy néztem az arcát egyre közelebb hajoltam hozzá és óvatosan össze érintettem az ajkainkat. Egyszerűen elolvadtam. Olyan puha és finom volt hogy az hihetetlen. Egyszer csak elkezte a kezét a tarkón felé vezetni és éppen vissza akart csókolni amikor el váltam tőle mire kinyitotta a szemeit. Annyira megijedtem hogy le estem az ágyról.

Egy kis idő után feleltem a földről mire megszólalt.
-Nem számítottam rá hogy hajnali 1-kor erre fogok felkelni. - mosolygott miközben csukva volt a szeme
-Én.....én....csak.....öhmmm.......vízért indultam amikor nem tudtam kikelni és próbáltalak felkelteni de nem ment. Szóval gondoltam hogy ezzel sikerül.- mondtam egy elfogadható hazugságot
-Nem szóltál-mondta halál higgadtan
-D-de-eroskodtem
-Nem mert az óta fent vagyok hogy megfordultál.-mosolygott
-Öhm...én csak...na várjál, mit keresel itt?- kérdeztem mire le fagyott a mosoly az arcáról
-Nem tudtam haza menni a vihar miatt és Seungmin ajánlotta fel hogy itt aludjak. Aztán mondta hogy merre van a szobám de véletlenül ide tévedtem és gondoltam akkor már maradok- mondta most már mosolyogva.

Nem is vettem észre hogy vihar van. Na Mind1. Éppen az ajtónál voltam hisz indultam vízért amikor még hallottam Hyunjint.
-Ahoz képest hogy utálsz kicsit sem lepedt meg hogy megcsokoltál!-jelenti ki
-Miért is nem ?-fordultam vissza
-Mert ellenállhatatlan vagyok-mosolyog büszkén amire csak meg forgattam a szemem. Lementem vízért majd vissza jöttem. Befeküdtem mellé az ágyba majd az oldalamra fordultam.

Nem tudom miért nem küldtem el de melegségel töltött el hogyha a közelében van. Talán nem is utálom? Mostmár nem kapok hányingert ha hozzám szól szóval lehet hogy megkedveltem. Persze mint barátot.
-Hyunjin-szoltam neki
-Igen?
-Tudod arra jöttem rá hogy nem utállak. Kedvellek. De nehogy félre értsd. Úgy mint sima barátot ha persze azok vagyunk.

Erre nem mondott semmit csak hátulról át ölelt és hozzám bújt. A kezét a derekamon át tette majd megfogta vele az én kezemet.
Éreztem a tarkomnál a lélegzet vételét. Megint. Libabőrös lettem tőle de olyan finom illata volt hogy az hihetetlen. Úgy érzem kezd alakulni a kapcsolatunk. Mármint a barátságunk. Egyből elnyomott az álom.

Reggel arra keltem hogy szó szerint Hyunjin-on fekszem. A fejem a mellkasára hajtottam és kezemet pedig az övére tettem. Nem tudom hogy kerültünk ebbe a pózba de nem bántam. Lassan le másztak róla mert semmiképp sem akartam fel ébreszteni. 5 perc múlva már a konyhában voltam és éppen rántottát csináltam amikor valaki a kezét a derekam köré fonta.
-Jo reggelt- suttogta azzal a mély reggeli kómás hangján
-N-Neked is- azt hittem ott ájulok el
-Mit csinálsz?-kérdezte majd át nézett a vállam felett
-Rántottát
-Hmmm....az finom-erre közelebb jött és teljes testén hozzám simult
-Hy-Hyunjin mi-mit csinálsz?-kérdeztem remegve. De ne értsétek félre. Nem féltem. Csak volt bennem valamilyen érzés. Nem tudom mi volt az de nagyon furcsáltam.
-Semmit-majd mellém lépett

Amikor készlett a a kaja Seungmin is lejött és mind a hárman meg reggeliztünk.

...

Mit gondoltok erről a barátságról ??
Remélem tetszett