4.rész

20 0 0
                                    

 *1 hét múlva* *február 7 hétfő*

Ma reggel sokkal boldogabb voltam, mint általában. Ennek két oka van. Első, hogy Flóra végre meggyógyult így tudtunk együtt lógni a suliban, második pedig, hogy egy hét volt már csak a bálig, ami azt jelenti, hogy nem nagyon tanulok ezen a héten. Mikor a suli kapuja előtt kiszálltam a kocsiból, egyből megpillantottam Flórát, majd ő is engem és egyből elkezdtünk szaladni egymás felé. Szorosan megöleltük egymást, enyhe feltűnést keltve, majd visszamentünk a csapathoz.

-Mint akik évekig nem látták egymást.-szólt le egyből minket Dani.

-Neked is jó reggelt!-mosolyogtam rám.

Nem sokáig maradtunk kint mert a szokottnál is hidegebb volt. 

-Megyünk a büfébe?-kérdezte Viola, aki hozzánk csapódott. 

-Aham.-bólintottunk.

Vettem egy forró teát és egy sonkás-sajtos szendvicset szokásosan. Viola egy bubis vizet, Flóra pedig csokit. Tipikus ő. Felmentünk a termünkbe, mindenki a sajátjába. Lehuppantam Bálint mellé, majd elkezdtem enni, közben telefonoztam. 

-Még mindig áll az ajánlatom.-bökött meg óvatosan.

-Nem.-mosolyogtam rá és haraptam egyet a szendvicsemből.

Felállt és kiment a teremből. Kit érdekel. 

*6 óra múlva*

Az óráim lazán elteltek nem történt semmi izgalmas. Szünetekben Flórával beszélgettünk neki is elmondtam a dolgokat hát eléggé meglepetten nézett, de örült, hogy nem megyek el Bálinttal. Őt nem hívta még el senki pedig eléggé szép lány. Vöröses, egyenes haja mindig vállára omlik, tenger kék íriszei nagyon illenek a szeplős arcához és karcsú alkatához. Eléggé jó géneket örökölt. Arról is beszélgettünk, hogy elmegyünk ketten mert időközben Violát elhívta egy kedves tizedikes srác.

Mikor megérkezett anya a suli elé, bepattantunk a kocsiba és Flóra nálunk maradt vacsiig, amit a szülei megengedtek. Amint hazaértünk felmentünk a szobámba. Bekapcsoltam a számítógépemet illetve egy kicsit kinyitottam az ablakomat szellőztetni. Addig Flóra lehuppant az ágyamra és körül nézett a telefonjában. 

-Tudtad, hogy idegenek is jöhetnek majd a bálba?-kérdezte furcsán.

-Nem. Miért? Jöhetnek?-kérdeztem furcsán.

-Jah, kiírták a suli weboldalára.

-Hozok fel egy kis nasit, addig döntsd el mit csináljunk. 

Leballagtam a lépcsőn és a konyhába mentem. Anyáék sehol sem voltak és üzenetet sem hagytak szóval biztos a szobájukban lehettek.Ők is készülnek a valentin-napra. Kivettem egy sajtos chipset és egy kis kekszet és ezeket beleöntöttem egy nagy tálba és visszamentem.

-Na mit szeretnél?-csuktam be az ajtót. 

-Hallgassunk zenét és beszélgessünk.-mosolygott rám.

Hirtelen elnevettem magam mert az egész napot végig beszélgettük és ő még mindig beszélgetni szeretne. Mindenesetre kapcsoltam a gépemen egy laza playlistet és én a székemben ültem ő pedig a babzsák fotelemben. 

*2 óra múlva*

Ránéztem az időre láttam, hogy 16:25.

-Hu, jól elszaladt az idő fél 5 van. Lehet lassan menned kéne.-szomorodtam el.

-Hát ha nem szeretném, hogy anyám megöljön.-nevetett halkan. 

Kikapcsoltam a zenét, majd lementünk. 

KamaszkorDonde viven las historias. Descúbrelo ahora