A legnagyobb bajnok

A faházban

A bajnokok vissza érkeztek a faházhoz.
- Jobbra a női részleg, balra a férfi részleg. - mutatott Danny előszőr az egyik, majd a másik oldalra amikor beléptek az ajtón.
- Na pont mellettem kaptál ágyat. Ágy szomszédok leszünk, mit szólsz hozzá?  - kérdezte Iza mosolyogva.
- Ha téged nem zavar, akkor engem sem. - felelte Míra. Ekkor Zozo lépett oda hozzá.
- Hölgyem! Megengedi, hogy körbevezessem szerény hajlékunkban?
- Lekötelezne uram! - szállt be a bohóckodásba Míra. Zozo először a mosogatóhoz vezette oda lányt.
- Ez itt a konyha sarok. Innen tovább haladva átlépünk a háló részlegbe. Ezen át menve és az ajtón kilépve a verandára érünk. Itt lehet beszélgetni illetve teregetni.
- Csak ne a szennyest. - szólt közbe Ungi, mire a többiek mégjobban nevetni kezdtek. Közben az épület oldalához sétáltak.
- Ez itt a gyakorló pont. Itt szoktuk gyakorolni az ügyességiket. - magyarázta Zozo.
- Majd téged is megtanittunk ám néhány trükkre. - tette hozzá Krisztián.
- Hát ha lesz hozzám türelmed, akkor hajrá! - jött a válasz Mírától.
- Előbb hadd mutassam meg az utolsó helyszint is. Utána trükközzetek. - szakította félbe őket Zozo, miközben egy kis sértődöttséget szimulált. Oda kísérte a lányt a kis bódéhoz amely a faház mellett helyezkedett el.
- Elérkeztünk az utolsó helyszínünkhöz, a fürdőszobához.  Egyetlen egy wc és zuhanykabin található benne.
- Most hogy Míra már mindent látott a táborban, leülhetnénk beszélgetni. - javasolta Janka. A csapat vissza sétált a faházba és leültek a szokásos kör pozícióba.
- Először is engedjétek meg srácok hogy hadd gratuláljak nektek. Szuperek voltatok. - nyitotta meg Iza a beszélgetést.
- Legyetek ilyen szuperek a Mexikóiak ellen is. - tette hozzá Reni.
- Minden tőlünk telhetőt meg fogunk tenni. - jelentette ki Krisztián.
- Mi majd innen küldjük nektek a pozitív energiákat. - mondta Míra.  
- Ha már így megszólaltál, térjünk is át rád! - mosolygott Dorka a lányra.
- Bár Andris mesélt már rólad, szeretnénk ha te is mesélnél kicsit magadról. - mondta Gabi.
- Jól van. Mi az amit tudni szeretnétek? - kérdezte Míra.
- Bármit, amit szívesen megosztanál velünk. - felelte Andris.
- Hát jó. - Míra egy pillanatig elgondolkodott. - A betegségem előtt varrónőként dolgoztam. Minden félét varrtunk a cégnél. Van egy húgom. Ő most kilencedikes. Ő nem csak a húgom, de a legjobb barátnőm is. Néha úgy érzem őt jobban megviseli a betegségem, mint engem. Amúgy csomó közös dolog van bennem és a húgomban. Például mindketten imádjuk az állatokat és a rajzolást.
- Tartotok is állatkát? - kérdezte Dorka.
- Persze. Van tengerimalacunk, hörcsögünk, nyuszink, cicánk és egy magyar vizslánk is.
- Tyű! Akkor nálatok kész állatsimogató van. - mondta Gabi.
- Jó is az. Nekem legalábbis sokat segítettek lelkileg az állatkáim. Főleg a cicám. Volt hogy hetekig el sem mozdult mellőlem, amikor még az ágyból sem tudtam kikelni. - magyarázta Míra.
- És hogyan derült ki a betegséged? Voltak tüneteid? - kérdezgette Reni.
- A legelső tünetem az talán a fáradékonyság volt. Egyre fáradékonyabb lettem. Egy idő után azt vettem észre, hogy már abba is elfáradok ha csak a konyhába megyek ki egy pohár vízért. A háziorvos elküldött egy vérkép elemzésre, de még így sem sikerült felállítani a pontos diagnózist. Aztán jöttek az orrvérzések meg az összeesések. Ekkor fektettek be a korházba két évvel ezelőtt. Kivizsgálások sora következett, majd egy hónap korházban töltött idő után jött a szörnyű diagnózis. Aztán felváltva kaptam a kemót és a sugarat. Ettől annyira kikészültem, hogy vannak napok amikre alig emlékszem. Mondhatni félholtan feküdtem az ágyban.
- Ilyen durva időszakon mentél keresztül, és mégis talpra álltál belőle. - De ki tudja meddig maradok talpon? Hisz már a végstádiumban vagyok sajnos. Na de ennyi elég rólam.
- Jól van. Program váltás. - szólalt meg Danny. - Mi lenne ha edzenénk egy kicsit az estére?
- Akkor irány a gyakorló pont! - pattant fel Zozo a földről. Mindannyian kimentek az épület mellé. A válogatott tagok elkezdték az ügyességiket, míg a többiek egy kidőlt farönkön üldögélve figyelték őket. A délután egy része így telt. Aztán ledőltek pihenni is, hogy este ne fáradtan álljanak majd a rajtvonalhoz. Két óra után egy kopogás zavarta meg a pihenésüket.
- Na meghozták a vacsorát. - ült fel Danny az ágyában. Oda sétált az ajtóhoz hogy át vegye az ételt. Reni és Gabi tányérokat, evő eszközöket vettek elő, amiket aztán szét osztottak a többiek között. Miután mindenki megpakolta a tányérját, ki ültek a verandára enni. Vacsora után Reni nekilátott a mosogatásnak.
- Srácok, csomagunk jött. - lépett be Andris egy hatalmas dobozzal a kezében.
- Biztosan a válogatott mezeink vannak benne. - állapította meg Gabi. Andris kinyitotta a dobozt és szét osztotta a benne lévő ruhadarabokat. Mind a hatan átöltöztek és bepakoltak néhány dolgot a hátizsákjukba.
- Nyomjunk egy Hajrá Magyarok-ot! - nyújtotta előre Krisztián a kezét. A társai csatlakoztak hozzá és hatalmas kiáltással csapták fel a kezeiket.
- HAJRÁ MAGYAROK!
- Hajrá srácok! - kiáltotta Iza, miközben kezeivel a feje felett tapsolt.
- Ügyes légy Andris! És vigyázz magadra! - ölelte meg Míra a fiút.
- Igyekszem. - ölelt vissza Andris. - Te pedig, ha bármi baj van, nyugodtan szólj a többieknek!
- Rendben.
- Nagyon szorítsatok nekünk! - mondta Krisztián, miközben kilépett az ajtón.
- Te meg vigyázz a csajokra Ungi! - figyelmeztette Danny a társát.
- Igen is! - vágta magát haptákba a férfi.
Miután a bajnokok elindultak a viadalra, hátra maradt társaik elkezdtek a tusoláshoz készülődni.
- Míra szerintem menj te elsőnek ha meleg vízben szeretnél tusolni. - javasolta Dorka.
- Nekem az se baj ha hideg vízben zuhanyozok. - mondta Míra.
- Dehogy is nem baj. Hiszen neked aztán pont az hiányzik hogy megfázz. - vágta rá Iza.
- Hát azért nektek se lenne annyira jó, mert akkor nem tudnátok versenyezni. - feleselt Míra.
- Na vitát abba hagyni! Kisasszonynak sipirc zuhanyozni! - Ungi megpróbált egy parancsnok bőrébe bújni. A lányok ezen hatalmasat kacagtak.
- Jól van, jól van. Megyek. - adta be a derekát Míra nevetve. Fogta a pizsamáját és a köntösét, valamint egy törülközőt és kisétált a fürdőbe. Nagyjából egy óra alatt zuhanyozott le mindenki. Ungi volt az utolsó.
- Gyorsan engedjetek a takaróm alá! - robogott be az ajtón, s egy pillanattal később már bent is volt az ágyában.
- Kicsit halkabban Ungi! - figyelmeztette őt Iza. - Míra elaludt.
- Iszonyat erős lány. - suttogta Dorka.
- Az biztos. Hatalmas élni akarás van benne. - vágta rá Iza.
- Igazából ő a bajnok, nem mi. - szólt Ungi a takaró alól.
- Rendes volt Andristól, hogy így elintézte, hogy kijöhessen hozzánk. - jegyezte meg Reni.
- Tényleg! Vajon mi lehet most a többiekkel? - elmélkedett Iza.

Sziasztok! Köszönöm szépen hogy ennyien elolvastátok és csillagoztátok a storymat. 😊❤ Nem gondoltam volna hogy már az elején ennyi olvasóm lesz😍 Igyekszem minél előbb hozni a kövi részt, addig is puszi nektek 😘