~My Maffia Life [NamJoon FF.]~

~{3.Rész}~

-Hova sietsz ennyire? Nem fontos neked szerintem az ami nálad van. -féluton ütközök bele a három fiuba és középső aki a Soobin névre hallgat szólít meg engem.

-Ugyan már fiuk. Szerintem eggyikőnknek sem jó ha ti hátráltattok engem, szóval legyetek oly kedvesek és húzzatok vissza illetve üljetek meg a picsátokon. -mondom gúnyosan. Imádom a kalandokat nekem ez is az, hogy éppen egy ismeretlen nagy embertől próbálok információt lopni, erre pedig megzavarnak.

-Ne légy ilyen szemtelen kis lány különben büntetést kapsz. -kerítenek engem körbe.

Egysével közelítenek meg. Soobin volt akit egy ágyékon rugással kiteríttem. Majd jött rám a barna hajú fiu aki ismereteim alapján Beomgyu lehetett. Ő picit többet kapot ugyan is miután gyomorszájon rúgtam még a hátára is kapott egy ütést, hogy bisztosan a földön kössön ki. Majd jött a harmadik akivel elég kemény csatát nyomtam le, meggyűlt vele nagyon a bajom ezért kellett ahoz a módszerhez folyamodnom, hogy egyik kezébe bele szúrtam kis késem amit azzal együtt a falba helyeztem utánna le gugoltam hozzá.

-Tarsd meg. -utaltam a kezében bele tolt késre. Mosolyogtam rá még ő a tárgy kiszedésével bajlódott. Felálltam. -Kapjátok magatokat össze és húzzatok nagyon gyorsan vissza ide kicsivel több kell. Illetve üdvözlöm a főnökötöket akivel szintén majd elbánok. -lépek át rajtuk majd emelt fővel távoztam vissza a rejtek irodába.

Sejtelem beigazolódott abba a fiokba volt amit keresetem. De nem voltam eléggé óvatos az ajtót nyitva hagytam ezért három férfi lépett be rajta gondolom biztonsági őrei a helyiségnek. Tudtam ha jót akarok magamnak engedelmeskednem kell, nem akarom, hogy a nagyfőnök kicsináljon. Egy fél mosoly kiséretében vette ki kezemből egyik a fontos papírokat majd zárta vissza a helyiséget még a másik kettő az előtérbe rángatott vissza.

-Oké oké tudok én magamtól is menni. -ignoráltak le. -Engedjenek el ne rágassanak.-ignoráltak tovább. -Ha nem engednek el itt megesküszöm meg találom önöket és kiherélem magukat és nem vicceleke. -megköszörülték torkukat majd elengedttek de szorosan mellettem sétálva jöttek velem vissza.

-Nagyon szép próbálkpzás volt Hana igazán nem kellett sok igen büszke vagyok rád de ne kelljen téged ezekről a megbeszélesekről kiküldenem csak mert kíváncsi fejeddel bármit végre tudsz hajtani csak, hogy mindent meg tudj. -hangzott el Anyonimus eltorzított hangja a hangszórokbol miközbe egy nagy vászon jelent meg előttünk.

Én büszkén hallgattam végig mivel most mindenki előtt megdicsért de mikor körbe nézem a másik cég illetve apám szigoru mérges tekintetét kaptam el ezért halvány vigyoromat azonnal levakartam magamról és figyeltem előre.

-Én is büszke vagyok rád így is. -súgja hátulrol oda nekem Bang Chan egy enyhe mosoly kíséretében. Amire én bólintottam egyett köszönet képp.

-Első sorban, bár kötelességetek de attól még köszönöm, hogy megjelentetek. Mindenkinek nagyon gyönyörű. Na de térjünk a lényegre. Mint mindenkinek nekem is akad riválisom/ellenségem. Brown Adams Madrid egyik legnagyobb maffia válalat vezére. -vetiti ki nekünk az adott ember képét. -Ez az ember próbál embereket toborozni és kapcsolatok alapján eljutni hozzánk, hogy megsemmisítsenek titeket majd engem. -igen nos ilyen ügyünk már előfordult. Ilyenkor mindent férre téve kell egymásért küzdenünk. -Spanyol országba kell utaznotok ahol kedves James barátom szállásol el mindannyiótokat. A többi feladatot ott kapjátok meg. -mindent levetített nekünk az embereket, házakat.

-Mikor kell megkezdenünk munkákat? -kérdezi Namjoon amire oda is kaptam tekintetem. Akkor vettem észre mellette apja hulla részeg, szóval.... ő küldte rám a fiukat?! Na jólvan ezt még vissza kapod Kim kibaszott Namjoon.

-Kis diákjainkkal való tekintettel suli után, a bizonyítványukat majd mi intézzük. -mindenki felháborodott és érezni kezdtem magamon a megvető, mérges tekinteteket.

-Most komolyan amiatt a hülye kurva miatt kell várnunk? -másik oldal egyik nagy embere szólt le engem. Rengeteg ilyen szavakat kaptam már ezért mintha meg se hallottam volna poker face-szel állok tovább. Persze szüleim ilyenkor se védenek csak csendbe ülnek hallgatva mindent közbe néha megvetően pillantanak felém.

-Héj valami baj van fasz fej? A hugomról tisztelettel te barom mert kinyírlak. -idegesen indult felé báttyám ami jól esett nagyon de ezt most nem szabad.

Megfogtam karját így időben vissza rántottam.
-Nem szabad Felix nyugodj meg nem történt semmi ne foglalkozz vele nem éri meg. -igyekszem minél gyorsabban megnyugtatni ami úgy tűnik sikerült is.

-Jól mondja Hana, most nem a veszekedésnek van itt az ideje viszont Yejoon fogd magad vissza mert a lány tehetségesebb mint te. -szól közbe Anyonimus. Gúnyos mosolyt vetünk rá báttyámal. -Ezért is kapja ő meg az első feladatot amit még az iskolájába elkell intéznie.

-Hogy mi? Tessék? Mért ő? Ez nem lehetséges. Mind meghalunk! -hangoztak el ezek a mondatok. Baszki komolyan ennyire semmire kellőnek nézek ki? Bassza meg mindenki.

-Ellenségem rokona Carlos Anderson. -vetíti ki a képét akit egyből megismertem. -Egy suliba jártok így te első feladatot, hogy valami iratát ellopd és kicsikét megismerd milyen ember. Szeretném leszögezni, örülök, hogy neked adhatom az első megbízatást tehát mindenki tartsa észbe aki bántani, hátráltatni vagy bármi rosszat csinál vele én kéretem a kinyiratását.-
Éppen körül néztem mikor ismét észre vettem magamon Namjoon tekintetét. Végignézett rajtam majd egy apró fejrázás és fél oldalas mosoly után tekintetét újbol a kivetítőnek szentelte. Ez olyan flegma volt. A csávó egész kisugárzása az gyűlölöm az ilyet. Érzem kemény menet lesz az, hogy kiakart volna nyiratni meg főleg vissza kapja.
Az biztos a munkánk miatt muszáj félre tenni a viszályokat. Elméletileg megtapasztalták már, hogy ilyenkor nem jó a rivalazálás ugyan is közös érdek megvédeni főnöküket. De félre értés ne essék nem nagyon támadjuk egymást mert tudjuk felesleges.

-A csapat teljes létszámát már meg is van vele. -kezd nyílni az ajtó mi pedig kíváncsian figyeljük ki lesz a fő irányítónk. Szavam elállt mikor kereszt apámat pillantottam meg. Imádom őt régen mindíg neki sírtam ki magam mindíg meghallgatot. A családunkba ő az egyedüli aki bevonult velünk a maffiába. Rögtön oda is szaladttam hozzá és szorosan át öleltem amit ő viszonozott is.
-Hana kedvenc unoka hugom, hát te, hogy meg nőttél igazi nagy és érett nő lett belőled. -néz végig rajtam miközbe távolodunk.

-Az estét itt lezárnám, kérem vonuljatok mihamarabb a közös rezidenciába és kezdjétek meg az első feladatokat. -hangzik el az ismeretlen ember utolsó szava.

Mindenki haza indult én út közbe kereszt apámmal beszélgettem. Örülök, hogy itt lehet velünk még boldogabbnak érzem magam. Haza mentünk össze szedttük ruháinkat és a közös rezidenciába mentünk. Miután elfoglaltuk szobánkat én elmentem zuhanyozni és pizsoma osztás után lementem a tárgyaló terembe ahol néhány fontos ember beszélgetett.

-Én benne vagyok. Ohh Hana...figyelj nem akarunk sürgetni de hétfőn már tudnál kezdeni tudod...-két főnök és vezetőnk néz rám. Kérdést Mr. Kim tette fel kedvesen.

-Naná, hogy tudnék kezdeni tervem is van. -megyek a pulthoz és magyarázom nekik. Miközbe beszélünk néha néha hátra fordulok ugyanis egy bizonyos ember tekintetét állandóan magamon érzem ami egyre jobban idegesít.