~My Maffia Life [NamJoon FF.]~

~{5.rész}~

Mikor felnéztem arra az emberre akibe bele ütköztem, azt hittem elájulok.

-Te meg mi a francot keresel itt?-kérdem idegesen majd vonszolom ki a sulibol de ő végig nyugodtt, csak mosolyog nagyokat. -Halljam mit keresel itt?

-Feladatott akartam így kaptam még pedig, hogy védjelek itt a sulidba ha bármi baj lenne.-mondja de csak vigyorog és vigyorog mint ha valami díjat nyert volna. Úgy pofán rúgnám aish...

-Aha, ezt el is kéne hinnem?-karbatett kezekkel kérdezem NamJoon-t. Biztos nem menne bele ilyen faladatba, nem olyannak nézki. Igaz nem ismerem de akkor is....

-Hmm. Először én se örültem neki de most, hogy itt vagyok és megannyi dögös lányt látok itt, többször is elválalnám ezt a feldatot. -éppen akkor kacsint rá egy lányra beharapott alsó ajkakkal.-Egyébként van már valamid?

-Van.-válaszolom neki egyszerűen és flegmán.

-Komolyan? Mit szeresztél?-kérdezi kíváncsian mire én alaposan körül nézek majd meg mutatom neki amit szereztem.-Vaaa ezt, hogy?

-Nyitva volt a táskája így kiloptam.-suttogom neki. Kirántja kezemböl a fontos iratot utánna elrakja.-Heyy azonnal add vissza ez fontos.

-Tudom ezért adom majd át én, neked pedig nem kell vele bajlodni.-mosolyog rám.

-Persze még mit nem, én szereztem én adom oda szóval azonnal adjad vissza vagy kinyírlak a picsába.-hadarom el neki idegesen. Kine találja már, hogy elveszi és majd ő fog ezzel el büszkélkedni.

-Nem. Nyugodj meg, attól még itt maradok veled.-simogatja meg fejem de kezét elrántom majd elindulok. -Most hová mész? Itt hagysz?

-Menj inkább csajozni úgy is amiatt vagy itt.-szólok neki vissza flegmán. Biztos nem azért marad, hogy engem vigyázzon ezt még a hülye is tudja.

-Ahww féltékeny a kis Hana?-vágja utálatos elszomorodtt arcát amit én szívesen bevernék. Komolyan én féltékeny? Nem ismer eléggé.

Vissza fordulok hozzá. -Csak gondoltam nem akarsz szingliként meghalni. Vagy netán rosszul gondoltam? Javíts ki ha úgy van.-mondom neki ártatlanul egyre közelebb lépve hozzá.

-Meghalni?-néz rám értetlenül mire én elmosolyodom.

-Igen,mert tudod ha haza értünk én kinyirlak téged.-csönd lesz ezután majd ő tett felém egy lépést gúnyos mosolyal arcán.

-Azt hiszed képes leszel rá? Kérlek ne hozd magad szégyenbe előttem.-gúnyolodik velem és nevet mire én közelebb lépek. Így már olyan közel vagyunk,hogy még egy papír lapot se tudnának közénk rakni.

-Elfelejteted,hogy én nem te vagyok,én ha ki akarok valakit nyírni ki is fogom.-emlékeztetem őt a partin történt incidensről. Okos fiu hamar leesett neki mire céloztam. Arcára iszonyat nagy düh ült ki ezért emelt fővel távozni kezdttem.

-Egy ribanc vagy akin mindenki végig megy majd eldob mint egy rongyot mert másra nem kellesz nekik és neked ez jó mert máshoz nem is értesz ugye tudod?-ránt vissza karomnál fogva és beszél velem idegesen szinte már remeg én pedig csak mosolygok mert célom elértem. Felidegesítettem egy mondattal.

-Mondj valami újat Joon. Ezt már millió meg egyszer mondták és már valahogy tudod így...unalmas.-rántom meg a vállam és fancsali fejet vágok.-Mire találkozunk ismét addigra találj ki más alázó szöveget amit még nem hallottam. Oksi?-veregetem meg vállát. -Menni fog.-indulok vissza suliba nagy vigyorral arcomon.

Szünetbe elmentünk egy gyors fagyira osztály társakkal. Szerencsére nem láttak azzal a majommal vagy csak nem említik. Ki tudja.
Szünetünk után mentünk az órákra.
Utolsó előttin ülök éppen mikor igazgató helyettes nénike beront mérgesen Lisa-val akit hajánál fogva rángat be.

-Ez az iskola nem egy kupleráj ahol bármikor bárkivel kefélgethetsz és rihe rongy kurvaságod élheted ki. MEGÉRTETTED?-egyre jobban kiabált arca vörössé változott. Igen egyébként a kiscsajszikának nagyon ribancos kis élete van.
Volt, hogy tanárral is kurogatott de azt beszélik még a nevelő apjával is és még rengeteg mindenkivel. Nem ítélem el ezeket az embereket végül is ilyen is kell az életben nem?!
-Egy Namjoon nevű fiatal fiukával elégítették ki egymást a szertárba.-meséli a tanárnak kicsit higgatabban.
-Ülj le a helyedre és holnaptól kivagy rúgva.-Azzal a lendülettel ki is ment a teremből.

Egész végig azon gondolkodom,hogy ugye nem az a faszkalap Namjoon....egy ilyen nevű fiut ismerek egyel felettünk jár. Meg kellesz kérdeznem.
-Pssst...Lisaa-sugok mellettem lévő padhoz. Egyből rám figyelt. -Az a Namjoon volt aki felettünk van?-megrázta a fejét nemlegesen.
-Szürkés haja van és kivan gyúrva?-kérdezek rá arra a faszkalapra.

-Igen, asszem ilyen Ilsani beütése volt.-magyarázta.
Hát ez remek. Kigondolta volna, hogy normálisan se tud egy helyről elmenni. Mindíg botrányt kell csinálni. Mindegy nem sok van a napból éljük túl.....

Éppen hazafelé tartok vagyis a közös bázishoz. Még mindíg mérges vagyok Nam miatt. Épp nyitom az ajtót és látom már a projekten dolgoznak. Köszöntem nekik de engem észre se vesznek mondanom sem kell azt a férget dícsérik a bízonyíték miatt amit én szereztem.

-Azt hiszitek fogtok valamire menni azzal a néhány papírral?-kérdezem gúnyosan mire mindenki rám kapja a tekintetét.

-Nem tudom mi bajod van kislány de mi dolgoznánk te is tehetnéd azt és nem lustálkodnál akkor hamarabb meglennénk.-magyarázza egyik emberük.

-Hmm jó...úgy tünik én leszek aki megmenti a picsátokat.-fel mutatok egy pendrájvot amit a gyerek táskájábol loptam.

-A he az mi?-kérdezi Nam apja.

-Anonymus szeretnék veled beszélni az elkülönített szobába.-megosztom vele mit találtam. Ebbe a házba állandó megfigyelés van azért szoltam neki az elkülönített szoba pedig olyan, hogy onann hang nem szűrődik ki.

-Hana az ajtó nyitva jöhetsz.-szolal meg a hang én pedig be is mentem a szobába utánna az ajtók be is záródttak.-Mond mi oly fontos amit itt kell elmondanod.

-Szeretnék kapni egy laptopot és megmutatom.-kívánságom teljesült is mivel egyik maszkos embere hozta be nekem a laptopot és magyarázni kezdttem neki a dolgolak. Tudom ezzel kibaszott nagyot fogok menni és kurvára mindenki utálni fog ezért, írigykedni is fognak. De ezeket a saját érdekembe is teszem mivel ezekkel a mihaszna nagyképű fiukkal semmire se fogok menni. Mind megdöglünk....