10.

52 12 4
                                    

Kis gyenge monológom után karjaimba omlottál, motyogva mennyire is szeretsz, s csak kuncogva tartottalak erős ölelésemben.

Minden nap, ahogy azon a napon is, megszámláltam azokat a ragyogó csillagokat, nevetve megbökve nózidat.

Imádtam minden egyes percet veled, és az elkövetkezendőket is.






Vége

𝘚𝘸𝘦𝘦𝘵 𝘚𝘵𝘢𝘳𝘴Where stories live. Discover now