In Another Life | Dramione

Pas de deux

 Nyolcat ütött az óra és a Roxfort-i birtokra teljes sötétség hullt. A gyönyörű hófödte tetők alatt valami hangulatos és csodaszép volt készülőben. Az óriási bálterem immáron teljes pompájában ragyogott, mert az önkéntes diákok hibátlan munkát végeztek a dekorációval. Hófehér girlandok és világoskék gömbök sokasága díszelgett minden szabad szegletben, míg a padló úgy nézett ki, mintha rideg jég borítaná, addig a mennyezeten ragyogtak a csillagok és szüntelen hullt a hó. Persze ez mind varázslat volt. A talaj bár jégre hajazott, se nem volt hideg, se nem csúszott. A plafon pedig csak úgy nézett ki, mint az éjszakai égbolt, a hó sem hullt igazából. De mindez összességében egy elvarázsolt téli csodavilágot idézett fel az emberben. McGalagony büszkén konstatálta kreativitása és munkája gyümölcsét. Sok mindenhez értett az idős asszony, de a bálok megrendezése volt az egyik imádott hobbyja.

A diákok lassan elkezdtek gyülekezni, s míg a zenekar lassú waltzot húzott, páran táncra is perdültek, melyek között persze ott volt Hagrid és Olympe is. Színtisztán látszott rajtuk, hogy alig várták ezt a találkozást. A férfi még mindig olyan áhitattal nézett fel a nőre, mintha legalábbis akkor látta volna életében először. Táncuk egyszerre volt megható és aranyos, mivel Olympe legalább két fejjel volt magasabb Hagridtól. Mikor már mindenki elfoglalta helyét az asztaloknál, elkezdtek beszállingózni azok az emberek is, akik szándékosan nem jelentek meg időben, mert a hatásos belépő hívei voltak.

Draco Malfoy önmagához híven elegánsan késett a bálról, s karján nem meglepő módon Giselle-el toppant be, aki nagyon csinosan festett a citromsárga mélyen dekoltált ruhájában. Rengeteg elismerő szempár követte őket, amint végig sétáltak a terem közepén átvágva, egészen az asztalukhoz, aminél már Zabini és társai várták őket.

- Csakhogy végre ide toltad a képedet! - köszöntötte azonnal Blaise szemrehányó hangsúlyban. Köszönésképp biccentett Giselle-nek, majd visszafordult a barátja felé.

- Tudod, hogy nem szoktam az ilyen helyekre sietni - húzta el a száját a szőke, majd helyet foglalt Zabini jobbján - Helyzet?

- Semmi érdekes - felelt a barna - Potter és a Weasley lány már legalább négy keringőt lenyomtak, azon kívül mindenki smacizik vagy táncol. Ja, a női felhozatal ma kimagaslóan jó, szóval én később leléptek, hátha szakasztok valakit magamnak - tette hozzá gyorsan - Tudod, van ezekben a francia csajokban valami érdekes - mondta majd félszemmel elkapta, amint Giselle elvigyorodott - Persze neked nem is kell mondanom!

- Nem kell - hadarta Draco, majd alaposan körbenézett a teremben jelenlevő vidám diákokon - Semmi cirkusz nem volt?

- Nem, nem volt semmi. Egyelőre minden nyugodt - válaszolt Blaise, majd kérdőn a barátjára tekintett - Miért, akarsz valamit csinálni?

- Én? Én mindig jól viselkedek - gúnyolódott Malfoy, majd újból körbejáratta a tekintetét a bálteremben.

- Kit keresel ennyire? - pillantott rá összeszűkült szemekkel Zabini.

- Kit keresnék mégis?! - rivallt rá a szőke, de azért folytatta tevékenységét.

Abban a pillanatban lépett be az ajtón Hermione Granger és Viktor Krum. Draco úgy érezte, mintha az idő is megállt volna pár másodpercre. Idegesítő módon, még jól is mutattak egymás mellett.

A lány gyönyörűen nézett ki. Méregzöld ejtett szabású selyemruhát viselt, mely a hátát fenekéig szabadon hagyta. Haját hanyag kontyba tűzte fel, ahonnan az elszabadult, rakoncátlan tincsek vadítóan libbentek a nyaka körül. Olyan egyszerű sminket tett magára, hogy szinte semmi sem látszott belőle, csak annyi, hogy kiemelte szemeit és dús ajkait. Hermione úgy nézett ki, mint egy ízig-vérig szenvedélyes nő, és Draco úgy érezte, hogy ő csinálta ezt belőle. Ez mind az ő érdeme volt. Most mégis egy másik férfiba karolt, mégis egy másik személy élvezi a közelségét, látja dekoltázsát, ér hozzá a puha bőréhez. Grangerből egyik napról a másikra lett olyan kaliberű nő, aki után csak a vakok nem fordulnak meg az utcán. Össze sem tudta volna hasonlítani őket a saját partnerével például, mert míg Hermione természetes szépség volt, könnyed és frissítő, addig Giselle a vastag sminkjével, bepöndörített hajával és túlságosan is kihívó ruhájával nyilvánvalóan keményen próbálkozott, hogy kitűnjön a tömegből. A griffendélesnek viszont semmi ilyesmire nem volt szüksége ehhez.