Aizawa és a tanítvány (SZÜNETEL)

4. rész Az edzés

Reggel korán ébresztettek.
- Még 5 perc.- Nyöszörögtem.
- Nem kisasszony ki az ágyból edzeni fogunk!- Mondta Aizawa  egy ördögi mosoly kíséretében. Na abban a pillanatban elkezdtem félni. Gyorsan fekeltem, megmosakodtam,  fogat mostam és a szokásos jó még szokásosnál nem mondanám d reggeli rutinomat elvégeztem, és felöltöztem valami kényelmesebbe.
- Na és mivel is kezdünk? Kérdeztem már megbátorodva.
- Futni fogunk. Elsőnek 10 km oda vissza. Bírni fogod nyugi.
- 10 KILÓMÉTER  DE HÁT AZ RENGETEG!- ordibáltam
- Nyugi mondtam bírni fogod.
- Jólvan. - elkezdtünk futni kb 2 óra alatt megvolt és tényleg egész jól bírtam.
- Aizawa honnan tudtad, hogy bírni fogom?- Mert azért tényleg nem volt semmi úgymond "erőnléti felmérés".
- Tudod 5 évig az erdőben éltél és az egyik képességed a Neko macska bírsz te futni és kitartó vagy.- mondta mire teljesen meglepődtem és kicsit zavarba jöttem.
- Kö-Köszönöm nem mondtak még ilyet nekem soha.- hogy is mondtak volna neked 5 éve az erdőben élsz. Mindegy is és folytatódott a kemény edzés.
- Na a következő nyújtunk, egy kis erősítés, és aztán közelharc.-
Na ezek jók lesznek a közelharc az végképp.
- Kezdhetjük?
- Igen. Gyere- kimentünk az udvarra és ott kezdtük  a nyújtást. Azután, hogy azzal végeztünk elkezdtük az erősítést. 100 felülés, 50 fekvő, 20 húzóckódás, 60 törzs felemelés. Fhuuu.... hát nem mondom, hogy nem fáradtam el de megcsináltam nagynehezen.
- Na egész jól megy. De most jön a közelharc. Támadj úgy rám mintha meg akarnál ölni vagy, mintha az életeden múlna.- mondta egészen komoly hangon
- De én nem nem akarlak bántani!
- NINCS KIFOGÁS! EZ EGY EDZÉS. TÁMADJ!
- Megtettem amit mondott. Támadtam. Elsőnek egy rúgást akartam bevinni, de kivédte azután egy ütést vittem be ami elől
kitért. Na most ő következett gyomorszályon rúgottelég erősen kl neki is csapódtam a falnak, de nem adtam fel felálltam, és újból támadtam. Egy ' ütést ' mondanám inkább karmolásnak. Sikeresen bevittem, csak volt egy kis gond lehet egy kicsit erős volt. Elkezdett vérezni a melkhasa. Na igen.
- AIZAWA! ÚRISTEN NAGYON SAJNÁLOM!!!  RÖGTÖN BEGYÓGYÍTOM!!-  futottam hozzá ahogyan csak tudtam hálára sikeresen begyógyítottam, de valamit észrevettem mosolygott nem volt dühös teljes szívből mosolygott.
- Aizawa minden rendben? Miért mosolyogsz? Nem vagy dühös?
- Én dühös dehogyis. Azt tetted amit mondtam. Támadtál. Kaptál egy elég nagy rúgást és utána is felkeltél és újra támadtál ami sikeresen célba ért, de rögtön segítségemre jöttél és gyógyítottal mikor láttad, hogy baj van. Nem haragszom. Te tényleg csak másokkal foglalkozol és egy jó ember vagy. És emlékeztetsz egy régi barátomra. De ő már nincsen közöttünk.-  A végét nem hallottam de nem akartam rákérdezni lehet személyes ügy. Elálmúltam. Még senki se mondott ilyet és egyáltalán nem
volt dühös.
- Na de mostmár menjünk együnk, menjünk  fürödni mert már késő van mi meg koszosak vagyunk és éhesek. Ugye?
- Igen!-  Válaszoltam mosolyogva. Elmentünk enni és fürödni.
- Én elmegyek aludni! Jó éjt!- mondtam
-Jó éjt!- válaszolta vissza. Befeküdtem az ágyba és csak gondolkodtam a mai napon történteken. Nagyon rég voltam boldog de most érzem, hogy  végre megint boldog lehetek. Ezzel a gondolattal aludtam el.

Na igen ez lenne a következő rész most bocsi, hogy kicsit rövidebb lett de ezt most kicsit lazábbra fogtam. Remélem mindenkinek tetszik! Ha valakinek nem kérem jelezze! A következő részig puszi a pocakotokra!😘 521 words.