Aizawa és a tanítvány (SZÜNETEL)

6.rész A bizonyos osztály

Már eltelt egy pár hét úgy, hogy itt vagyok. Nagyon keményen és nagyon sokat edzettem, megtanúltam főzni mert szegény Aizawának nemhogy főzni nincs ideje néha haza se jön szóval szerintem azonkívül, hogy befogadott ez a legkevesebb tőlem. És ezalatt a pár hét alatt sikeresen be is töltöttem a 14. életévemet. Aizawátol kaptam egy macskatappancsos nyakláncot neki van egy ugyanolyan csak karkötőben, hogy soha ne veszítsük el egymást. Nemuritól kaptam egy kisebb smink készletet, Hizashitól pedig kaptam egy menő szemcsit olyan mint az övé csak az enyém sötét lila. Nagyon tetszett mindegyik ajándék és még kaptam egy közös tortát is. Nekem ezek nagyon tetszettek bár mondtam, hogy nem kellet volna, de mondták, hogy ennyit megérdemlek. Másnak ez lehet kevés de nekem ez nagyon soknak számít és az volt a legfőbb ajándék, hogy velem voltak nem voltam magányos a saját szülinapomon. Egy nap főztem az ebédet ami egyben vacsora is lesz amikor ajtónyitódást hallok. Rögtön felvettem a harci pózt, de amikor megláttam, hogy ki az rögtön leálltam.
- Ennyire megílyesztettelek?
- Bocsi nem csak szokatlan, hogy ilyen későn érsz haza.
- Holnap kapok új osztályt és hazaküldtek hamarabb, hogy lelkileg és testileg is felkészüljek rá, bár szerintem ez nem nagyon fog sikerülni.
- Hát én nem tudom.
- Annyit tudok, hogy már a második nap el kell menni egy hetes kirándulásra. És nem szeretnélek itt hagyni szóval eljössz velünk?-kérdezte egy reménykedő mosoly kíséretében. Sóhajtottam egy nagyot.
- Persze elmegyek amúgy tudnék magamra vigyázni itthon, de ülj le ha már itt vagy kész az ebéd.
-  Vigyázni? Ez jó múltkor leestél a lépcsőről, és majdnem kitörted a nyakad. 
-  Az mindenkivel megesik amúgy is csak megbotlottam és ahogy mondtad csak majdnem törtem mi a nyakam nem törtem ki csak majdnem a kettő nem ugyanaz.
- Jó jó nyugi nyugi nem kell felkapni a vizet. Amúgy milyen ebéd? Eddig is te főztél?
- Hát igen de ha rossz akkor nem fogok.
Csak próbáltam segíteni ha egyáltalán ezzel tudok.
- Nyugi nem rossz és nagyon sokat segítesz vele amúgy.
- Akkor jó.-Megettük a kaját én még edzettem délután azután megvacsoráztunk és lefeküdtünk mindketten aludni. Másnap Aizawa bement az új osztályhoz én meg itthon pakoltam magunknak arra a két napra ruhát meg szükséges ruhákat. Mikor megvoltam ettem, edzettem, takarítottam mert ugye azt is kell (sajnos) kicsit tévéztem és vártam haza Aizawát. Hazajött úgy hajnali 2-kor szegény elég nyújtott volt szóval inkább hagytam pihenni annyit mondtam, hogy bepakoltam meg majd holnap megbeszéljük a dolgokat csak megköszönte és elment aludni addig amit tudtam papírmunkát elvégeztem nem volt valami nehéz, de azért fárasztó volt. Arra keltem másnap, hogy valaki kelteget  ezek szerint igen elaludtam az asztalon de nem is volt olyan kényelmetlen.
- Nem kellet volna elvégezni helyettem a papírmunkát nekem a munkám nem neked és ìgy is nagyon sokat segítesz.
-De nekem ez jó, hogy segíthetek neked vagy bárkinek.- Ezután húzakodva, de elengedte.
- Na, de készülődj, mert mindjárt indulunk!
- Jó.-megvoltunk elindultunk és végül megérkezdtünk.( míly meglepő ehez sok ész kellet, hogy én ezt most le írjam) Kiszáltunk és már mindenki ott volt, de nem baj mert úgymond nem késtünk el.
- Jó reggelt osztály.
- Jó reggelt Aizawa-sensei!
- Bocsánat Aizawa-sensei, de ki az ott ön mellett?
- Jaj bocsánat osztály ő itt úgymond a fogadott lányom és tanítványom Tomoshika. Ha valaki megbántja vagy bántja vagy valami rosszat csinál vele annak vége értettem?
- Igen!
- Hello! ( Tomoshika)
- Szia!( osztály)
- Na még egy nyomi.(Bakugou)
-Tessék?
- Jól hallottad liba.
- Tudod kit libázzál.- és igen megfogtam a kezét és egy lendülettel lefegyvereztem és kicsit földhöz vágtam. Mindenki csak a száját tátotta.
-Bocsi nem kellett volna csak izgulok és olyankor könnyen fel lehet húzni.-és már  meg is gyógyítottam.
- Na, de mindent tisztáztunk mehetünk?
- Igen!!!
- Szia Mina vagyok!
-Szia Uraraka Ochaco!
-Midorya Izuku!
- Kirishima Eijiro, és aki felidegesített pedig Bakugou Katsuki!-Lassan mindenki bemutatkozott. Volt itt minden egy "polip", egy perverz törpe, egy francia, egy robot és még sok más mindenki fura volt a maga módján, de nekem tetszett én is fura vagyok a magam módján. A buszon Aizawa mellett ültem beszélgettünk meg aludtunk mikor megérkeztúnk egy tisztásra az erdő közepén ahol kis kunyhó voltak és itt már éreztem, hogy ez a hét hosszú lesz az is biztos.

Na helló emberek itt vagyok én és az új rész is kicsit sokat kellet várni, de a következőre már nem kellesz ennyit várni ígérem. Visszajelzéseket ha valakinek nem tetszik még mindig kérem. Helyesírási hibákért bocsi útólag javítom őket. Addig is PLUS ULTRA és a következő részig puszi a pocakotokra!😘 737 words.