Angyal a démonnal hált

1.rész

-Köszöntsétek az új lányt, gyorsan, aztán haladjunk tovább az anyaggal-hallottam meg a tanár hangját. Fejemet a padra hajtva aludtam éppen, mivel tegnap éjszaka nagyon lefáradtam. A suli meg nem nagyon érdekel. Pár hónap és úgyis itthagyom.
Csak akkor emeltem fel a fejem, amikor valami megérintette a karomat. A lány haja volt. Hosszú, szőke haj, és kék szem. Egészen szép, csak nem az én stílusom. És ennyi volt az érdeklődésem iránta, egészen délutánig.

A suli kapuján sétáltam épp kifelé, hogy hazamenjek, amikor a lány elémkerült.
-Mit akarsz?-kerültem ki. Vagy egy fejjel magasabb vagyok nála.
-Hogy hívnak?-hallottam a halk hangját, amely mégis sugárzott valamit.
Hátranéztem. Valamit láttam a tekintetében, de aztán inkább hagytam. Minek foglalkozzak ilyenekkel.
-Dylan-fordultam mégis meg, és végleg elindultam haza. Onnan meg egy buliba, ahol vár a barátnőm.
A sarokról még visszanéztem. A lány a telefonját nézte. Csak most veszem észre a külsejét. Fehér tornacipő, fehér farmer, és egy fehér pulcsi. A haja kiengedve, leér a derekáig. És persze a kék szemek. Jó, talán annyira tényleg nem is rossz.

Este nyolckor felültem a sötétkék motoromra, és elhajtottam. Az unokatesóm évfolyamtársának valami bulija lesz, oda megy mindenki. 15 perc alatt oda is értem, belépve köszöntöttem a többieket. Lily is ott volt, fekete haja befonva, kisminkelve.  Nagyon szép volt. De valahogy a suliban megismert lány szebb.. rajta semmi smink nem volt. Semmi olyan dolog amitől mű lesz. Én már csak tudom ezeket a dolgokat.

És csak rá kellett gondolnom. Épphogy rágondoltam, hangos kiabálást hallottam. Egy fiú hangot. És egy falnál megláttam a szőkeséget. Szemével zavarodottan, ilyedten nézett szét a terembe, majd meglátott engem. Belenézett barna szemeimbe, és mintha a lelkemig ellátott volna.
-Arrébb-löktem meg a mellettem ülőket, köztük szerencsétlen Lilyt is.
Az előttem lökdösődő fiúkat szó nélkül elilyesztettem, legalábbis arrébb mentek. A lányt fogtam a csuklójánál, és kíhúztam egyenesen az utcára. Ott felültem a motorra, majd ránéztem. Ő szó nélkül követett.

Ahogy elindultam, szemem sarkából még láttam kijönni a ház elé pár haveromat, meg a barátnőmet. Mindegy, majd kimagyarázom, hogy egy kistesóm vagy ilyesmi.

A házunk előtt parkoltam le.
-Bejössz?-néztem a lányra.
-Ha szeretnéd-kémlelte a sötét utcát.
Szó nélkül kinyitottam az ajtót, majd udvariasan előreengedtem Őt.
A szüleim már aludtak, így megint megragadtam a csuklójánál, és felvezettem az emeletre. Ott már a hátánál fogva toltam be a szobámba. Csodálkozva nézett körbe. Mivel már este van, csak a ledes fények világítottak, sötétkék színben. Ahogy elnéztem magam előtt, hirtelen eszembe jutott valami.

-Nem is mondtad el, hogy neked mi a neved-néztem rá, miközben elkezdtem levenni a pulcsimat.
-Aurora

Ismerős neve van. Na mindegy. Ahogy tovább néztem a lányt, egyre több kedvem lett hozzá. De inkább csak megkérdeztem, hogy Ő mit szeretne csinálni.

-Amit te-vetette rám egy pillanatra kék szemeit. Majd fogta magát, és levágódott az ágyamra. És meg mellé.

-Na és, nincs meleged?-kérdeztem. Jézusom de béna vagyok. Mintha nem tudnám, hogy kell csajozni.
-De, egy kicsit. Leveszem a pulcsim ha nembaj-ült fel. Alatta egy trikót viselt, mily meglepő szintén fehér volt az is.
Elnéztem rajta, miközben a telefonját nézte. Ilyesfajta vonzódást még nem éreztem soha.
Ekkor hirtelen elvettem a telefonját, és a másik kezemmel jó messzire elnyújtottam.
-Hé-nevetett fel édes hangon, és feltérdelt, hogy utánna mehessen, de én elkezdtem csikizni. Hát erre nem volt immunis az biztos.

Amikor abbahagytam, letettem az éjjeliszekrényre a telefonját, majd a lány fölé hajoltam. Lassan a szemébe néztem. Egyik kezét lassan a barna fürtjeimbe vezette. Közelebb hajoltam, és megcsókoltam. Lassan, érzelmesen. Semmi több. És jó érzés volt. Tudom, hogy rosszat teszek, de nem nagyon érdekelt.
Amikor elhajoltunk, megszólaltam.
-Álmos vagy már?-kérdeztem.
-Kicsit.
-Akkor én játszok, te pedig nézheted, és nembaj ha bealszol.
-Okés-nézett fel rám, mire egy puszit nyomtam puha arcára. És játszani kezdtem. Így tudok gondolkodni, hogy mi is történt ma velem. És, hogy mit is akarok.
4:56-kor megis született a döntés. Valahogy éreztem, hogy hülyeséget csinálok, de nemtudom. Valamiért így döntöttem.

Dylan: Szia Lily! Ne haragudj, hogy elmentem, egy unokatesóm volt, hazakellett vinnem.
Lily: Semmi baj kicsim<33