Hanna szemszöge:
Már a kocsiba ülünk és hazafelé tartunk. Elég sokat beszélgettünk mert már este 9 óra van. Úgy érzem sikerült megismerni Krisztiánt. Olyanokat mondott el amiket nem mondott el másnak. És sajnos az érzéseim sem múltak el csak erősödött. Úgy érzem, hogy szeretem őt. Szerelmes vagyok belé. Nem tudom, hogy hogyan sikerült ilyen rövid idő alatt, de sikerült. Tudom, hogy ő nem és csak barátként tekint rám meg nem ilyen lányok az esetei, de attól van bennem egy kis remény. Végülis a remény hal meg utoljára
-Min gondolkodsz ennyire?-Kérdezte
-Mindenen- Néztem rá és mosolyogtam
-Értem, de nézd haza értünk- Nevetett majd megállt a ház előtt.
-Köszönöm ezt a mai napot! Jól éreztem magam remélem, hogy te is. És úgy érzem sikerült megismerni téged remélem te is így gondolod- Szálltam ki a kocsiból majd oda álltam elé és felnéztem rá mivel van 20cm nagyobb.
-Igen persze. Örülök neki, hogy jól érezted magad. Ha gondolod máskor is elmehetnénk.
Erre nem mondtam semmit csak megöleltem
A szívem a torkomba dobogott és hirtelen lett 40°-ok
-Tényleg köszönöm és holnap majd találkozunk- Indultam haza, de utánam szólt
-Hanna! Szerelmes vagyok beléd- Ejtette ki azt a mondatot amit igazából soha életembe nem gondoltam volna
-Mi?-Fordultam meg
-Jól hallottad- Ért oda elém- Nem tudom mikor vagy hogyan ,de beléd szerettem. Eszméletlenül szeretlek Hanna- Lihegett
Ezt nem hiszem el. Azt hiszem mondhatom azt, hogy az ájulás határán vagyok. Ő szerelmes belém? Vicces. Még viccnek is rossz
-Hát ez valami hülye vicc akar lenni akkor... - Nem bírtam befejezni mert megcsókolt. Lassan és lágyan csókolt. Tele volt érzelmekkel
-Mit gondolsz? Te hogy érzel?- Kérdezte
-Én nem tudom én nem érzek irántad semmit, neharagudj- Mondtam
-Mi?- Kérdezte meglepődve
-El ne hidd csak vicceltem. Persze, hogy érzek irántad valamit. Nem is valamit hiszen szerelmes vagyok beléd- Mondtam
-Te kis hülye- Kapott fel- Máskor ezzel ne viccelj azt hittem abba a pár másodpercbe szívrohamot kapok.- Nevetett majd elkezdett pörgetni
-El fogunk esni- Kiabáltam nevetve
Lerakott majd megint megcsókolt. Mikor elváltunk egymástól akkor láttam, hogy felkapcsolódott a lámpa otthon
-Azt hiszem jobb mennem mert anya megöl- Nevettem- Köszönöm mégegyszer a mai napot- Csókoltam meg- És nagyon szeretlek- Csókoltam meg megint- Holnap találkozunk
-Én is szeretlek- Mondta majd mosolyogva elindultam haza levettem halkan a cipőmet majd mikor menni akartam anya megszólalt a nappaliból
-Hova, hova kisasszony? Gyere beszélgessünk
-Túl késő van és neked menned kell dolgozni menj csak pihenni- Mosolyogtam
-Nem gyere.... Szóval csókolozgatás? Meg este kilenckor hazaérés úgy, hogy másnap suli? -Vakarta meg a fejét- Úristen- Sikitva felállt majd elkezdett ugrálva táncolni. Kicsit még táncolt majd leült- Szóval ti most akkor? Te meg ő? Együtt vagytok?-Kérdezte
-Hát azt hiszem..-Nevettem kínosan
-Szóvaaaaaaal te Szilárd Hanna és Krisztián Harvirs?
-Igy ahogy mondod-Bólogattam
-Úristen gratulálok ez csodás- Ölelt meg- Vasárnap családi vacsora. Joejt- Adott egy puszit majd ment a szobájába
-Hát okééé...
Elmentem fürödni majd lefeküdtem aludni mivel eléggé kivoltam fáradva
ESTÁS LEYENDO
A Szomszéd srác
RomanceSzilárd Hanna vagyok 17 éves. Nem nagyon érdekeltek a fiúk addig a pillanatig amíg el nem költöztünk és meg nem ismertem a szomszéd fiúkat...... Ha tetszik a könyvem akkor nyomjatok egy Vote-t Ha pedig valami tippetek, ötletetek van akkor írjatok me...