Igazán szeretlek (Taekook){BEFEJEZETT}

Part 6

Már pár napja velem lakik és tök el viselhető. Megkértem hogy viselkedjen iskolába úgy mint ha semmi nem is történt volna. Kérdezte miért de nem akarom töbkre tenni Jimin és az ő barátságát ezért inkább nem mondtam semmit. Yoongival egyre kevesebb időt töltöttem amit nagyon sajnáltam hisz jó fej. Megígérem Yoongi több időt fordítok rád..

-Na akkor szia-köszönt el Tae suli előtt majd be ment.

Egészen meg kedveltem ez idő alatt. Lassan én is be mentem a suliba majd a terembe. Yoongi mellet foglaltam most kivételesen helyet.

-Jungkook?-néz rám el mosolyodva.

-Asszem tartozok valamivel.. -mosolyodtam el picit.

-Mivel?-csillogott fel szeme.

Amióta beszélek Taehyungal sokkal nagyobb önbizalmam lett. Már nem félek az emberektől. Nem zárkozok el tőlük. És ezzel le is vettem maszkom Yoongi előtt aki csak ragyogó szemekkel mérte végig. Őszintén nagyon zavarba voltam hisz végig tanulmányozza az arcom.

-Sok időbe telt.. sajnálom!-zavartságomba el kezdtem harapdálni ajkaim picit le nézve.

-M-miért takartad az arcod? Gyönyörű vagy v-vagyis mint egy fiú! Helyes meg-meg ilyenek..-fogott tarkójára. Láttam mennyire zavarba van amit aranyosnak tartottam.

-Többé nem fogom takarni!-mosolyom szélesre húzódott. Boldog vagyok..

Mikor bejött a tanárúr picit Tae felé fordítottam fejem aki elég feltűnően bámult. Ezért még nyakon vágom!

-Na gyerekek! Ugye mára igértem a dogát?-Erre az osztály minden kifogást keresett.-Jó Jó ne hisztizzetek már 1 hete halasztjuk! Gyors névsor után megírjuk!-Lassan rám került a sor-Jungkook? Merre van?-nétett körül a fiatal és helyes tanárúr. Lassan fel tettem kezem jelezve itt vagyok.-Áh fel se ismertelek maszk nélkül.-kuncogott picit míg a többiek rögtön rám néztek majd sugdolózni kezdtek. Erre nem is gondoltam...

Megírtuk a dolgát ami igazából tök könnyű volt de azzal nem számoltam hogy majd mindenki körém fog gyűlni a szünetbe.

-Van barátnőd?, Miért hortad eddig a maszkot? Olyan helyes vagy-zaklattam osztálytársaim amit én lehajtott fejjel kisértem míg Yoongi probálta őket el paterolni.

-Tényleg helyes..-mondta Jimin Taenek aki csak bólogatva sóhajtott.

-Nagyon is..-mondta picit szomorkásan.

-De te helyesebb vagy!-helyezte kezét padtársa hátára.

-Kösz Chim!-hajtotta le fejét a padra.

-Miért vagy ilyen szomorú?-aggódott barátja miatt a törpe.

-Csak akárhogyan harcolok nem enged a közelébe..-próbálta tettetni mint ha feladná.

-Szóval feladod?-csillant fel szeme a picurnak.

-Van más választásom?-rántott egyet vállán ezzel be fejezve a témát.

-Jólvan takarodjatok már innen!!!-lassan hesegette el őket Yoon.

-Köszönöm..-néztem fel rá.

-Jézus! Büdös ribancok! Ch..-mergelődött.

-Yoon! Van kedved velem enni?-mosolyogtam rá kedvesen.

-Persze!-mosolyogott vissza rám.

Igazából lassan el ment a mai nap is. Fáradt vagyok. Haza akarok már menni.

-Akkor szia Kook!-integetve ment el. Mosolyogta integettem neki. Lassan pakoltam össze cuccaim míg csak hárman maradtunk a terembe. Tae, Jimin és én.

-Haza kisérhetlek?-kértezte a törpe Taet.

-Dolgozok szóval nem lehet!-válaszolta komolyan.

-Sziasztok!-szóltam közbe majd ki mentem a teremből majd a suli egyik oszlopához sétáltam megállva ott. Lassan jött Tae aki meg állt előttem nagy mosollyal.

-Mehetünk?

-Ja!