° Among our flowers °

3.

- Nagyi! Én nem akarok ebben menni , úgy nézek ki mint egy bohóc ..- téptem ki nyakamból a nyakkendőt ..
- Azt már nem fiatalúr ! Rajtad marad és kész.. Nem engedem hogy más ruhában menj , mit fognak gondolni rólunk ..- mindig ez van . Nem értem a nők miért ilyenek , miért számít nekik ennyire a külső a megjelenés .. Megtanultam az évek alatt hogy a nőkkel szemben egy szavam sincsen .
- Rendben , rendben csak ne tegyél el láb alól !- pusziltam fejére .
- Az nem az én feladatom , szívem. Na hadd nézelek meg !- simitott végig ingemen majd arébb lépet.
- Én mondom olyan isteni génekel rendelkezel , mégis hogy a fenében nincs még barátnőd.. unokákat akarok . - természetesen azt akar , hát szomorú és kiábrándító de soha nem lesz barátnőm.
Ebbe bele kell törődnie , szeretem a gyerekeket lehetne is csak hogy az nem lenne mindennapi.. Szóval valószínűleg soha nem is fog megtörténni .
- Mint mindig , Nagyi.. Mennem kell mert nem akarok el késni .. nem értem miért ilyen távoli éttermet kellett választania.. - ja de tudom, belőle mindenhonnan arany folyik .. így tehát annak is aranynak kell lennie amit be visz..
- Ne olyan legyél mint máskor .. Tudod miről beszélek ..- nem tehetek róla hogy magától lendül az őklöm ..

..

- Úgy látom időben ide ért , Eric !- miért kell mindent kikotyogni azt nem értem .
- Mindig időben érkezem , David! - ültem le vele szembe az asztalhoz . Egyáltalán nem jön be ez a csicsás cucc , soha nem értettem a gazdagokat és nem is fogom megérteni..
- Rendelj bármit , vacsora után át beszélünk mindent !- tényleg jobban örültem volna ha hamar le tudom ezt az egészet .. hátam közepére kívánom ezt a hapsit.
- Nem lehetne inkább előtte ?! Sietnék haza ..- kopogtatam az asztalt , vegye már észre hogy nem akkarok itt lenni .
- Hova siet annyira péntek este , Eric ?!- nyúlt át az asztalon majd kezemre fogott , ebből nem fog kapni .
- David .. - rántottam ki kezemet .
- Szóval hová siet?- húzott elő belső kabátjából egy dossziét .
- A nagyszüleim.. nem maradhatnak egyedül otthon ..- tavaly előtt betörtek hozzánk hála istennek nem esett bajuk , viszont féltem őket azóta éjjel egyedül hagyni .
- Rendben Eric . Utána néztem az életednek , tudom hogy két évvel ezelőtt pontosan mivel is foglalkozztál  . - arany seggű ..

- Nem fogok újra olyan munkát vállalni. Szóval ha ennyi lett volna akkor én megyek is ..- álltam fel , kezemért kapott majd magához húzott.
- Nem mondtam hogy elmehetsz ! Pihe könnyű feladatod lesz . Vidd magaddal és nézd ezt át benne lesz a cím . Holnap reggel hatra várlak !- próbáltam elvenni kezéből a dossziét , miért nem képes ide adni.
- Ezt az útra !- húzott meg jobban mire ajkaink össze értek. Erősebben rá szorított kezemre ,ez fáj.. Engedjen el ez a pioca.. A csókja olyan .. erőszakos mégis .. Próbáltam elszakadni tőle mire hírtelen elengedett én pedig segre estem .
- Elnézést ..- ez csak hab a tortán már csak egy cseresznye kellene a fejem tetejére .. Utálom ezt az embert ..
- Ne aggódjon ki lehet mosni..- pattantam fel a földről majd asztalról elvettem a papírokat .
- Holnap Eric!- kacsints a seggemre te ..

- Haza értem !- valószínűleg már alszanak de ez megszokás . Nem változott azóta se hogy itt élünk Moscow - ban , ázsiai szokás mondhatni. Nem volt könnyű elkezdeni egy új életet itt viszont nem bántam meg . Remélem a nagyszüleim se , anyáék halála után képtelen voltam ott maradni.. Fiatal voltam egyedül nem engedték el inkább velem jöttek .. Szóval nem érdekel hogy hogyan de vissza fogom fizetni ezt nekik . Az a pénz amivel jöttünk mind rá ment az étteremre . Folyamodtam olyan munkára ami .. Egyszóval ami nem mindennapi.
- Hogy ment édesem? Sikerült!? - sietettek a nagyszüleim elém , tessék ennyire hallgatnak a szavamra ..
- Mondtam nektek hogy nem kell megvárni .. Mintha a falnak beszélnék ..- öleltem erősen magamhoz őket .
- Éhes vagyok ..- lehet meg kellett volna várnom a vacsorát .. annak viszont nem lett volna jó vége az arany tojó tyúk részére..