Az élet veled... ff. Formula One LN4 [BEFEJEZETT]

20.rész

Aznap este percekig öleltük egymást Lando-val, végül mindketten felmentünk a saját szobáinkba, de tovább írogattunk egymással. Másnap a verseny jól sikerült, Lando és Ricciardo ötödik és hatodik helyen végeztek, Pierre pedig utánuk hetedikként ért célba. Így este újból összeült a társaság, végül hasonlóképpen tértünk vissza a szállodánkba, mint előző nap. Csak most mind a négyen lent maradtunk a szálloda halljában és beszélgettünk.
De aztán már másnap indulhattunk is a következő verseny helyszínére. Ausztriába, pontosabban Spielberg-be. A hét elején ismerkedtünk a helyszínnel, mi a lányok vásárolgatni mentünk vagy a szálloda medencéjénél voltunk, míg a fiúknak ügyeik voltak. Aztán jött a verseny a fiúk pedig újabb csodás eredményeket hoztak, így volt mit ünnepelnünk. Az elmúlt két hétben minden este összeült a csapat egy kicsit beszélgetni, Lando pedig minden este elvitt egyet sétálni a szállásunk környékére. Ami rettentően jó móka volt, és ennek köszönhetően sokkal jobban eltudok lazulni mellette, és nem feszengek minden kis apróságon. A séták végén pedig búcsúölelést kapok, illetve egyszer már a kezemet is megfogta. Igaz azért, hogy elrántson egy oszlop elől, de utána már nem engedte el. Rengeteget hülyéskedtünk és egyre jobban megnyílunk egymás felé, ami hatalmas előre haladás számunkra. Gasly nem sértődött meg azóta, bár szerintem nem sejt semmit és azért. Nadine-nal és vele is sok időt töltöttünk el úgy, mint a régi szép időkben.
Ez a hét sem volt másabb, mint az előző. Mivel ismét itt Spielberg-ben versenyeznek a fiúk nem utaztunk el. A napok nagy részében pihentünk, vagy pedig valamilyen csajos programot terveztünk be. Flo-val beszéltünk Ashley-vel és érdeklődtünk a lovak felől, ő pedig biztosított arról, hogy minden rendben van velük és mindennap mozognak egy jót. Képeket és videókat is küldött róluk, így a többiek jó pár percig elvesztettek minket.

Ma pedig már a verseny napja van. Hihetetlen belegondolni, hogy nem rég utaztunk el otthonról, hogy a fiúkkal tartsunk erre most mindjárt haza is megyünk. Furcsa, de jó érzés tölt el vele kapcsolatban, hiszen tudom, hogy rengeteg új emléket szereztem a többiekkel, Carlos-t és a többieket pedig jobban megismertem.
A tegnapi időmérőn Lando és Pierre is nagyon jó helyet értek el. Lando második lett, így Flo és én is szinte már visítva örültünk neki. Pierre hatodik lett, aki szintén nagyon elégedett volt az eredményével, és hát Nadine is majd kiugrott a bőréből, mikor meglátta az eredményt.
Most pedig már a verseny helyszínén vagyunk, a fiúktól elköszöntünk és sok szerencsét kívántunk nekik, majd felmentünk a helyünkhöz.

-Megsülök! - legyezte magát Nadine.

-Ezzel nem vagy egyedül! - válaszolt Liliana, közben pedig mindannyian magunkhoz vettünk jég hideg üdítőket.

-Este mit tervezünk? - érdeklődtem tudva, hogy Nadine biztosan ki akar majd mozdulni.

-Arra gondoltam, hogy elmehetnénk egy buliba - felelt barátnőm a kérdésre.

-Mármint normális buliba, vagy étterembe? - csatlakozott Flo is a beszélgetéshez.

-Most rendesre gondoltam, ha nektek is jó - nézett végig rajtunk, mire Flo és Liliana bólintott.

-Ha nem iszom annyit, mint múltkor akkor nekem jó! - egyeztem bele én is.

-Múltkor se mondta neked senki se, hogy annyit igyál, hogy a végén elhányd magad. Aztán másnap úgy keljél fel, hogy azt se tudod hogyan kerültél oda! - kuncogott Nadine.

-Nem, ez valóban igaz, de akkor kicsit sok minden volt otthon is ráadásul megjelent a bátyja is - böktem Flo felé.

-Szóval ez az a buli? - húzogatta a szemöldökét Flo.

-Inkább ne is beszéljünk róla - szorítottam össze szemeimet.

-Ugyan Nina, te hoztad fel. És amúgy is annyira nem volt szörnyű, csak kihánytad magad Lando előtt, majd szegénynek egyedül kellett téged ágyba tennie - nevetett most már Nadine és vele együtt Liliana és Flo is.