Hetente csupán pár alkalommal látogatom meg a helyi tavat, de olyankor elidőzöm mindig a víz nyugodt hullámzásán.
Megkereslek, mindig ugyanott ülsz, ugyanolyan pózban, csak a tested változik minden alkalommal de ezt betudom a kamaszkornak. Titkos románc a miénk, nem szerezhet rólunk senki tudomást, ezt mindketten jól tudjuk.
Ma a szokásosnál is csendesebb vagy, és mivel tél van biztos vagyok benne hogy fázol.
Hoztam neked pokrócot meg új ruhát, a szemed környéken egy pók tanyázik de leszedem kedvesem, ettől a gesztustól leesett az állad.
Ma egy kicsit mintha üvegesebb tekintettel néznél rám, vajon már nem szeretsz?
Mindegy is, hoztam ebédet, ma sincs jó étvágyad, ma is csak én falatozom, csont és bőr vagy.
Megmozdul a nád mögöttünk, nagy a baj, megtaláltak.
Az anyád hisztérikusan bőg, s megkérdezi miért loptam el a hulládat.
Örökké szeretlek.
