Azt hiszem az utolsó mondatom ez volt hozzá: - Köszi, a fuvart, majd beszélünk!
Hát nem jött össze. Ő berobbant, én pedig tovább tanítottam. Annyi különbséggel, hogy már osztályfőnök is vagyok. De semmi fordulat vagy változás, csak teltek a napok, majd a hetek, a hónapok és most már lassan egy éve nem találkoztunk. Csak egy kerékcserére és egy csókra kellettem.
Délután öt körül volt. Tévét néztem és közben telóztam, így inkább csak alapzajnak ment. Éppen az e-naplóba írogattam az aznap szerzett jegyeket, de valami megzavart. Egy csengőszó.
- Nyitom - kiáltottam annak ellenére, hogy nem vártam senkit.
A telefonomat az ágyra dobtam, a tévét lejjebbhalkítottam, felvettem a papucsomat és az ajtó felé sétáltam. Mikor kinyitottam meglepődtem.
- Hát te? - kérdeztem a küszöbön álló fiútól.
- Itthon hagytam a kulcsomat - felelte Félix.
- Mindig ezt csinálod - mondtam fejcsóválva majd beengedtem.
Ja, igen. Azt lehet, hogy kihagytam a sztoriból, hogy újra összejöttem Félixszel. Mint kiderült csak egy hülye félreértés miatt váltak el utjaink, de most újra egymásra találtunk.
- És mi volt a suliban? - kérdezet úgy, mint ahogyan a gyerekektől szokták.
- Hát készülünk a farsangra. És mivel idén úgy döntött a vezetőség, hogy a zene lesz idén a középpontba, így sok melóm lesz - feleltem miközben kikapcsoltam a tévét.
- Igen, főleg most, hogy a másik énektanár szülni ment.
- Ja, bele se gondolok, hogy mennyi dolgom lesz... Ráadásul minden osztálynak lesz egy meghívottja, aki egy ismert előadó a szakmában. És természetesen ezt is nekem kell leszerveznem - háborogtam.
- Vannak már tervek?
- Hát az osztályok döntenek részben, és ha jól tudom, a hétnek már van is elképzelése...
- És ki lenne az?
- Elmondom, de kérlek ne légy ideges.
- Oké.
- Igazság szerint egy duóra gondoltak...
- Igen?
- Valmar - válaszoltam, szinte hangtalanul.
- Nem már, miért pont ők?
- Félix, ez nem az én döntésem. És legalább végre valamiben egyetértenek - kezdtem indokolni.
- De akkor is! Miért pont az ex-szed?
- Lényegében nem az...
- Akkor csak kavartatok, mindegy. Nem akarom őt a közeledben látni! - jelentette ki majd elviharzott a hálóba.
YOU ARE READING
Részegek voltunk? Nem, csak idióták! (Marics Peti ff.)
FanfictionValószínűleg a legtöbb lány örülni neki, ha megpillantaná Marics Petit az autópályán. Én inkább, csak meglepődtem, és segítettem neki. Ami ezek után történt, az pedig életem legnagyobb baromsága volt, bár sok mindet csináltam, ami az ellenkezőjét ál...