Csak egy újabb kép

𝘛𝘸𝘰

Reggel kényelmesen összekészülődtem, reggeliztem a hotel éttermébe, aztán ideje volt indulnom, szóval felvettem a cipőm, a kabátom és elindultam a pálya felé. Útközben sok rajongót láttam, akik a csapatok ruháiban kutattak a pilóták, vagy akár hozzátartozójuk után. Odaértem a megbeszélt helyre, leültem egy padhoz, majd vártam Landora, közben Danielt is láttam, szóval intettem neki, de ő inkább odajött hozzám.
- Jó reggelt! - köszönt.
- Jó reggelt!
- Miért üldögélsz itt egyedül?
- Landora várok. Te mi járatban?
- Megyek a csapathoz, átnézzük az adatokat és megyek egy pár kört.
- Sok sikert!
- Köszi! Ti mit csináltok Landoval? - kérdezte összehúzott szemöldökkel.
- Csak iszunk egy kávét. Sok időt fogunk együtt tölteni, szóval gondoltam jó lenne egy kicsit megismerni.
- Ááá, minden világos.
- Na, menjél! Vár a csapat.
- Igen, persze...később beszélünk. Jó kávézást! - mondta már egy lépéssel messzebbről.
- Köszke! Szia! - köszöntem el, tőle pedig csak egy biccentést kaptam, majd el is ment. Nem kellett sokat várnom, az álomszuszék is megérkezett.
- Jó reggelt! - ásított Norris.
- Jó reggelt! Csak nem vagy fáradt? - kérdeztem egy fél mosollyal.
- Nem, dehogy. Bocs a késésért. Csak elaludtam.
- Semmi baj, gondoltam. Kérünk egy kávét, hamár kávézni jöttünk?
- Igen, persze. - szólalt meg, felálltunk és odasétáltunk a pulthoz. Egy szimpatikus, fiatal srác állt ott, aki elkészítette nekünk a reggeli italt. Lando egy americanót kért, én pedig egy cappucinót. Visszaültünk az előbbi helyre.
- Mesélj valamit magadról! - kértem a pilótát.
- Nem nagyon van olyan, amit az internet ne tudna.
- De sok olyat állít, ami nem igaz.
- Ott a pont. Mit tudsz rólam?
- Tessék?
- Mi az, amit az internet állít?
- Nem vagyok rajongód, szóval csak az alap dolgokat tudom. Angliában születtél, szereted a tejet, nem vagy jó földrajzból, kiskorod óta gokartozol, szeretsz golfozni, nagyjából ennyi.
- Hát ez tényleg nem sok minden.
- Hát nem. Mit kell még tudni Lando Norrisról?
- Van 2 húgom egy bátyám, egy barátnőm... - kezdte el sorolni, de félbeszakítottam.
- Csak egy barátnőd van?
- Nem, bocs, rosszul mondtam, 2 barátnő - nevetett, így én is vele. - Novemberben születtem, 23. évemet töltöm, szerintem ennyi. A többiekről is meséljek egy kicsit?
- De ide most azért jöttünk, hogy mi ismerjük meg egymást.
- Tudom, de nem lenne rossz, ha tudnál róluk is valamit.
- Lehet...mondj egy pár szót!
- Carlito, alias Sainz, olyan második fél féleség. A srácokkal, Charles, a banán, Albonoo, a buddha, George, akin sosincs poló, Twitch-en szoktunk streamelni. A többit majd úgy is megtudod. - mondta ki, amikor Russell póló nélkül sétált el mellettünk. Szakadtunk a röhögéstől. Körülöttünk az emberek szerintem őrültnek néztek. Szememet törölgetve próbáltam megnyugodni.
- Jaaj, istenem! - egymásra néztünk és megint kezdődött elölről. Próbáltam beszélni, de nem ment, egyszerűen röhögnöm kellett. Végül csak sikerült valamit kinyögnöm.- Témaváltás! Milyenek a barátnőid?
- Lu a mindenem. Nagyon szép, kedves, aranyos, vicces. De aztán mondj te is valamit magadról!
- 28 vagyok, szóval nem kiscsaj!
- De igen, az vagy!
- Akkor te meg kissrác!
- Nem vagyok az!
- 6 év van köztünk.
- Igen.
- Én vagyok az idősebb.
- Igen.
- De én vagyok a kiscsaj? Te meg nem vagy kissrác?
- Igen.
- Ez így nem ér!
- De ez van!
- Hihetetlen vagy, ugye tudod?
- Mondták már - rántotta meg a vállát. Nagyot sóhajtottam, majd folytattam a gyorstalpalót magamról.
- Kanadából származom, nincs tesóm, mindenem a fotózás, kiskorom óta nézem a forma 1-et, szóval ezért jelentkeztem az állásra, szeretek olvasni, ha van időm, akkor mindig előveszek egy könyvet és igyekszem hasznosan eltölteni az időt. Nem nagyon tudom mit tudnék még mondani.
- Van valakid?
- Nincs. De időm sem lenne rá nagyon.
- Miért ne lehetne?
- Utazok majdnem minden hétvégén, hétköznapokon dolgozom, ha nem a forma 1-ben lenne az illető, akkor nem működne.
- Akkor keress itt valakit!
- Majd ha van valaki akkor szólok neked, okés?
- De elsőnek akarom megtudni!
- Aaaagh! Nem hiszlek el!
- Második?
- Második.
- Ki az első? - kérdezte féltékenyen.
- Nem ismerjük egymást régóta, ne várd el, hogy rögtön szóljak neked.
- De kérleeeek!
- Második!
- Akkor azt mondd el, ki az első, hamár nem lehetek legfelül!
- Hayley.
- És az ki?
- Barátnőm.
- Honnan ismered?
- Gyerekkori barát.
- Mindent értek. - még beszélgettünk egy kicsit, és mentünk a munkánkra, mert nem vár meg.