Kezdetek

64 9 0
                                    

Reggel röhögcsélésre keltem, ami csak egyet jelenthet. Itt vannak bátyám haverjai. Nem lenne velük bajom mert jófejek meg minden, de egyiküket nagyon nem birom. Aki nem más mint Noah Miller. Nagyon régóta ismerem de sosem bírtam. Egyszer mikor olyan 5 éves lehettem elszakította a kedvenc macim karját. Csak egy kicsit szakadt meg a varrat mentén de hát kicsi voltam na. Azóta se kedvelem.

Nagy nehezen kikeltem az ágyból is mivel ma nem terveztem sehova menni felvettem egy rövid nadrágok és egy oversized pólót és lementem hozzájuk.

-Jó reggelt! - köszöntem fáradt hangon
-jó reggelt - köszöntek kórusba.
-hugiiiii-nyujtotta el a szó végét Nic a bátyám - nem akarsz nekünk reggelit csinálni?
- jól kezdted a kérdést- kacsintok rá és elvonulok a konyhába. Ők valami video játékkal játszottak
- Szia - köszönt mögöttem egy hang
- szia -köszöntem vissza.
- Ohm ...rég láttak- kezdte zavartan Noah a tarkóját vakarva.
- jah, nem nagyon jöttem le nem akartalak titeket zavarni meg semmi.
- mikor zavartál te minket?
- mit tudom én- tártam szét a karom és el akartam menni mellete ha nem fogta volna meg a karom és nem húzott volna vissza
- mi a baj? - nézett rám érdeklődve meg talán aggódva.
- semmi, mi lenne?
- nem tudom olyan fura vagy mostanában
- nincs semmi baj
- miért hazudsz? - kérdezte kételkedve
- nem hazudok - vágom rá egyből
- régen ha engem kerültél is a többiekkel rengeteg lógtál. Mi történt, hogy ez meg változott? - oh ha te azt tudnád. Az osztályom utál az állítólagos legjobb barátaim magamra hagytak és az osztállyal nevettek rajtam. Én vagyok Nikolett Mendes az osztály szégyene. Régen mindenkivel jóban voltam de a két "barátnőmnek" hála kiszivárogtak titkaim.
Észre sem vettem de megindultak a könyeim.
- hé semmi baj - húzodt magához és nem tudom mi ütött belém de úgy bújtam karjai közé mintha az életem múlna rajta.
- shh nincs semmi baj itt vagyok - ezt és ehhez hasonló szavakat suttogott a fülembe miközben végig simított hajamon egésszen a derekamig folyamatosan egyik kezével, míg a másikkal szorosan tartott.

Miért Pont ✨Ő✨Onde histórias criam vida. Descubra agora