Shooting Star
- Harmadik rész -A lány kilépett a metróaluljáróból. A hűsítő szél belekapott a vörös hajába, a nap pedig épp lemenőben még elárasztotta a világot narancs és tűzpiros, élénk színeivel.
A lány, lehunyta a szemét, hagyta, hogy a nap sugarai megmelengessék az arcát, és a zsebében a fülhallgatójáért kutatott. Betette a füleibe, majd bekapcsolta a kedvenc számát. Azonnal felharsant maximum hangerőn az "I love you, Life..."
A lány, ha lehet, mégjobban mosolygott, és a szívét beragyogta a boldogság.
Kereszteződéshez ért. Aztán tett egy lépést, és a másodperc töredéke alatt már a kanyarodó autó kerekei alatt volt.
Perceken belül -még mielőtt a mentő megérkezett volna- meghalt.
Az emberek a fejüket fogták, a sofőr próbálta elrejteni a könnyeit, miközben a rendőrök kérdéseket tettek fel neki, a mentősök pedig hordágyra rakták, és fekete vászonnal takarták le a tiszta vér holttestet.
S eközben, észrevétlenül, a földre ejtett fülhallgatóból még mindig szól, lágyan, lassú elnyújtott sóhajjal, örökké:
"I love you, Life..."Sziasztok!
Itt egy régi, nagyon rövid szösszenet tőlem, mert már rég írtam bármit is...
Egyeseknek talán ismerősnek tűnhet, mert már kitettem egyszer egy másik sztoriban, Groteszk novelláim címmel, és a napokban eléggé sok, értelmetlen létű történetemet leszedtem Wattpadról, de ezt nem akartam teljesen eltűntetni, úgyhogy ezentúl itt lesz olvasható.
Kíváncsi vagyok a véleményetekre!
Tudom, nagyon rövid volt, de mit gondoltok róla?
Igyekszem mihamarabb jönni a következő résszel!
Köszönök mindent azoknak, akik itt vannak és olvassák az én kis történeteimet!♡♡
YOU ARE READING
Novelláim
Short StoryHosszabb novelláim gyűjteménye •ha érdekel, olvass bele! •esetleges durva témák: öngyilkosság, halál ♡♡♡ -Mit akarsz? -szegezte nekem a kérdést. -Én... én csak... én csak azt szeretném, hogy élj... ♤♤♤ -Milyen napod volt?-kérdezte. -Hosszú és fárasz...