HANGTALAN

sebet

Basszus basszus basszus! Nem hiszem el. Két év telt el azóta, hogy utoljára itt jártam volna. Kettő. Tavaly nem tudtam kijönni, mert valami nyaralás félét szervezett a családom nekem, ami ezt a dátumot is érintette. Aztán jól tudod, az év többi részében képtelen vagyok kijönni hozzád a temetőbe. Egyszerűen nem megy. A temetésedre is késve érkeztem, mert nem bírtam volna. Apropó nem bírás. Képzeld, úgy érzem jobban vagyok. Talán az, hogy előző évben nem jöttem, és ezzel megszakítottam a hagyományt, segített. Ezt nem tudom elmagyarázni. Inkább elmesélem az azóta történteket. Ugye az előbb említettem a nyaralást. Na, én ott huh... hogy is mondjam? Barátokat szereztem? Valami olyasmi. Azzal a társasággal nagyon jól kijövök, azt hiszem. Próbálok mindenkihez kedves lenni, nem akarok elrontani még egy embert. Azt nem bírnám ki. Talán az egyik legrosszabb ebben az egész levelesdiben, az az, hogy nem tudok veled beszélni mert én csak neked mesélek. Még annyi mindent elmesélnék neked, de mennem kell. Tudom, szörnyű vagyok, hogy két év után csak ennyi telik tőlem, de az előbb említett tásasággal megbeszéltünk egy találkozót. Ígérem, jobban odafigyelek másokra.