Thantophobia

2. nap

Ez az első nap, vagyis lényegét tekintve a második. Még egy kicsit izgulok, de azt hiszem ez nem meglepő, tekintve, hogy rólam van szó. Mindig izgulok, amin te jókat is szoktál szórakozni. Most eszembe jutott a nevetésed és nem bírom abbahagyni a mosolygást. Szeretem a nevetésedet, mindig boldoggá tesz, amikor hallhatom. Most, hogy végig gondolom, talán ez az egyik kedvencem benned, a szemeid és kezed után. Bár a hangodért is rajongom, nagyon szeretem hallgatni, amikor mesélsz nekem még akkor is, ha csak egyszerűen a napod történéseiről van szó. Szeretem, amikor kis apróságokat is megosztasz velem, különlegesnek érzem magam tőle. Bár mostanában igaz, nem mesélsz nekem olyan sokat, mint előtte, de tudom, hogy ez vissza fog térni. Mindig vannak ilyen időszakok, aztán visszatérünk oda, ahol minden tökéletes. Mert te tökéletes vagy. Mert mi egy tökéletes pár vagyunk.